Egy aprócska szigeten már áprilisban véget ért a járvány – Az emberek fegyelme és hagyományaik is sokat segítettek

Az év elején kirobbant koronavírus-járvány egy teljesen új, eddig nem ismert helyzet elé állította az embereket, amit minden országban próbálnak a lehető legjobban megoldani. Minden nemzet más módszerekkel próbálkozik, de van egy kis sziget, ahol annyira beváltak az intézkedések, hogy április óta nem volt új beteg.

A Csendes-óceán közepén fekvő, Chiléhez tartozó Húsvét-sziget eddig arról volt ismert a világ számára, hogy rengeteg monumentális kőszobor található itt, ám mostanában inkább azzal kerülnek be a hírekbe, hogy a világon egyedülálló módon kezelték a járványhelyzetet.

Gyorsan véget vetettek a vírus terjedésének

Ahogy Magyarországon, úgy a kicsi szigeten is március elején jelent meg először a vírus, ahová egy fertőzött turista érkezett repülővel, majd többen is elkapták tőle a fertőzést. A szigeten nagyjából 7700-an laknak, ám csak három lélegeztetőgépe volt a helyi kórházaknak, így gyorsan cselekedni kellett.

A polgármester, Pedro Edmunds Paoa március 16-án minden turista-repülőgépet kitiltott a szigetről, a gyors intézkedésnek pedig meg is lett a gyümölcse, hiszen összesen öt koronavírusos beteget találtak a szigeten, és április óta ez semmit nem változott. Bár az ott élő emberek legfőbb bevételi forrása a turizmus volt, és az élelmiszert is Chilétől kapták, most teljesen más rendszerre kellett áttérniük, amiben hagyományaik sokat segítettek nekik.

Bár a sziget Chiléhez tartozik, néprajzilag Polinézia része, így az ősi hagyományok az itt élők mindennapi részét képezik. Ennek egyik eleme a tapu, ami egy öngondoskodási elv, és fontos része a természet értékeinek tiszteletben tartása. Ez lehet bármi, amit a közösség tabunak ítél, ezzel a dologgal pedig nem szabat érintkezni, beleavatkozni – idén ez a koronavírus volt. Mivel a lakosság szigorúan betartotta a tapu szabályait, így a védekezés is eredményes volt, a sziget vezetője pedig egy újabb polinéz szokást, az umangát is felelevenítette. Ez a szomszédok közötti kölcsönös munkavégzés hagyományát takarja.

Örülnek a vírusnak

A polgármester szerint rengeteg ősi polinéz szokás, így a tapu és az umanga is kezdett kikopni az ott élők tudatából, hiszen az elmúlt évtizedekben olyan szinten kellett alkalmazkodniuk a turisták igényeihez, hogy a modernizáció őket is beszippantotta. Épp ezért nagyon örülnek, hogy a koronavírus miatt ezek újra előtérbe kerültek, és az emberek nemcsak az önellátásba, hanem a környezetükben élő emberek megsegítésére is jobban odafigyelnek. Így nemcsak a nehéz időszakot sikerült átvészelniük, hanem ez által jó úton haladnak a tervezett önfenntartás felé is.

Az emberek segítenek egymásnak termelni, építkezni, közösségi kerteket hoztak létre, újra fel szeretnék éleszteni a már szinte elfelejtett rapanui nyelvet, és a fiatalokat is a lehető legjobban próbálják arra tanítani, milyen fontosak a hagyományok, és az anyagi javaknál sokkal többet ér a közösség ereje. Közmunkaprogramokat hoztak létre, és bár a lakosok közül sokan nem élnek fényűző életet, de így is boldogok, hiszen van ételük, tető a fejük felett, és a koronavírustól sem kell tartaniuk.

13 tonnás cilinderek ülnek a kőfejek tetején: a tudósok szerint így kerültek oda

Hatalmas kőtömböket emeltek a magasba, és a tudósoknak van ötlete, hogyan tehették ezt meg a szobrok állítói.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• húsvét-sziget
• járvány
• turizmus
• karantén
• Terasz