Senkit nem véd meg a könyvfóliázás - A gyerekeket különösen nem
Az LMBTQ-karaktereket szerepeltető könyveket elvileg nájlonba kellene csomagolni. De mégis miért?
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Bizonyos könyvek esetében abszolút megértem, hogy a forgalmazó nem szeretné, hogy összetapicskoljuk, mondjuk, a drága művészeti albumokat, és szeretné megvédeni magát a terméket.
De kit véd meg, ha egyszerű papírkötésű köteteket kezdünk el nájlonba burkolni? Pl. a környezetet tuti nem.
Lefóliázva
A legrosszabb időket idézi az, ha bizonyos társadalmi csoportokat szeretnénk innen-onnan eltüntetni szem elől, fizikailag vagy a láthatóságukat korlátozva. Ma Magyarországon olyan embereket, akik itt dolgoznak, fizetik az adót, élik a mindennapjaikat, szeretnek. Hirtelen pedig, valamilyen oknál fogva szégyellni és eldugni való egyedek lesznek.
Fotó: matucha / Getty Images Hungary
A bevezetőben feltett kérdés már önmagában hülyeség. Minek és mitől kellene megvédeni a könyvesboltokban csapatostul stikában olvasó gyerek- és tinihordákat? Hogy esetleg olyan karakterekkel találkoznak, akik a saját nemükből szeretnének párt választani, vagy onnan választottak? Oly sok mindentől kellene megvédeni a gyerekeket, pont attól, hogy szembesüljenek azzal, hogy létezik homoszexualitás, nem. Ilyenkor gyakran hangzik el érvként, hogy még senki sem lett meleg attól, hogy ilyesmit olvasott. Továbbmennék. Tényleg olyan nagy baj, ha valaki meleg? Ha egy irodalmi élmény hatására felülvizsgálja az érzéseit és saját magát, és fontos következtetésre jut?
Ha a szándékot nézzük, senkit ez az eljárás senkit nem fog korlátozni abban, hogy a kérdéskörrel találkozzon, hiszen rengeteg más platformon rácsodálkozhat, hogy jéé, vannak melegek (transzok, nonbinárisok stb.). Ez a mai fiataloknak teljesen elfogadott, sőt nem is csak náluk. Ugrásszerűen nőtt az utóbbi időben a melegházasságok elfogadottsága itthon.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.
Promóció
Ami biztos, hogy aki éppen a szexuális identitásának elfogadásával vagy csak felismerésével küzd, annak borzasztó megtapasztalni, hogy szégyellni való, majdnem a pult alól kérhető valami. Még a magukban és szexualitásukban biztos felnőtteknek is elkeserítő, mellbevágó az élmény, mit szóljon egy bizonytalan fiatal? Eltéríteni ez nem fogja, nagyon boldogtalanná tenni azonban igen.
Képek: Getty Images Hungary
