Kiszolgáltatott helyzetben a dolgozók
Sakkban tartja őket a félelem
A munkanélküliségtől való félelem sok mindenre rákényszeríti a munkavállalókat.

Ez is érdekelhet

Tippek hogyan hozd a legjobb formád télen is - a hideg idő nem akadály! (x)

Csatlakozz te is Fördős Zéhez, és #FőzzAGYERMEKEKÉRT! (x)

Megvan az év legnagyobb gyermekelőadása: ha szemfüles vagy, jövőre megnézheted! (x)

Nem tudod, milyen legyen idén a karácsonyi dekoráció? Segítünk! (x)

Négy dekortrend, amivel biztosra mehetsz karácsonykor (x)

beauty and style

A kávéfilter erre is jó: olcsó trükk a smink tökéletesítésére »

Magyar márka táskái New Yorkban: a Nini Molnar nemzetközi sikerekre tör »

Felejtsd el az uncsi karácsonyi zoknit: ajándékozz élményt! (x) »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A munkanélküliségtől való félelem és a létbizonytalanság okolható azért, hogy egyre több dolgozó hallgatólagos beleegyezéssel tűri a munkaadók trükközését. A munkavállalók attól tartanak, hogy elveszítik állásukat, a munkáltatók pedig ezt a rettegést használják ki, hogy a sajátos takarékossági intézkedéseiket rá tudják erőltetni az alkalmazottaikra, még akkor is, ha ily módon nem tesznek eleget a Munka Törvénykönyvében foglaltaknak.

Mivel a kereseti lehetőség megszűnése sok ember számára egyet jelent az eladósodással, ha sikerül elhelyezkedniük, akár az egészségük és a jogaik árán is képesek megtartani a munkahelyüket. A munkaügyi perek száma még mindig elenyésző ahhoz képest, mennyi munkáltatói visszaélés zajlik a háttérben. Az internetes fórumokon közzétett munkavállalói beszámolók azt támasztják alá, hogy a munkaadói szabálytalanságok mára általános problémává duzzadtak.

A leggyakoribb munkaadói visszaélések

Némely cégek egyszerűen válaszút elé állítják a dolgozóikat, miszerint vagy vállalkozói engedélyt váltanak ki, vagy más munka után nézhetnek. A munkáltató így megszabadulhat a kötelező járulékok terhétől, és akkor sem kell fizetnie, ha a munkavállaló szabadságra megy, esetleg lebetegszik. Ez a megoldás további előnyökkel is szolgál a munkaadó javára, ugyanis ebben a felállásban bármikor szerződést bonthat végkielégítés nélkül. A kényszervállalkozó viszont már kevésbé jár jól. Papíron talán többet keres, mint alkalmazottként, de saját magának kell kifizetnie az összes biztosítását. Ez a megoldás csak azoknak éri meg, akik egyszerre több cégnek is dolgozhatnak.

Leginkább a kereskedelmi és a vendéglátó-ipari vállalkozásokban terjedt el az alkalmazottak bejelentésével való trükközés. Az ellenőrzések miatt a feketemunka már visszaszorulni látszik ezeken a területeken, viszont a bejelentett munkaidő gyakran így sem fedi a valóságot. Bevált szokásnak tűnik, hogy a munkavállalókat négy- vagy hatórás munkára jelentik be, míg közben 12 órás műszakokban dolgoznak.

Fizetéskor a dolgozók számlájára csak a hivatalos óraszámuknak megfelelő összeget utalják el, a többit borítékban kapják kézhez. A fifikásabb munkáltatók két jelenléti ívet íratnak alá az alkalmazottakkal. Az egyik a fiktív beosztásokat tartalmazza - melyet az ellenőrzések során lehet lobogtatni -, a másik pedig a főnöknek készül. Ha papíron minden rendben zajlik, a cég bármikor moshatja kezeit, a dolgozók viszont tehetetlenek, amennyiben elmaradoznak a borítékos összegek.

Kisebb szabálytalanságok

Számos munkavállalói történet kering az interneten, melyekben kisebb szabálytalanságokról esik szó. Gyakran felbukkanó eset, hogy a munkáltató időszakosan túlfut a Munka Törvénykönyvében megszabott túlóraszámon, illetőleg elsumákolja az elrendelhető kereten túlra eső rendkívüli munkavégzés óraszámait, így a kifizetésüket is elmulasztja. További problémaként szokott felmerülni a megvont ebédszünet, a szabadnapok visszatartása, valamint az előírtaknak nem megfelelő, egészségre káros munkakörülmények.

A munkahelyféltésen túl sokszor az is közrejátszik a dolgozók hallgatásában, hogy egyedül kevésnek érzik magukat a céggel szemben, mert ha pereskedésre kerül sor, nem biztos, hogy a többi alkalmazott is alátámasztja a szavukat. Ráadásul a munkaügyi perek akár éveken keresztül is elhúzódhatnak, és a kisebb szabálytalanságokkal egyébként sem célszerű perre menni.

Jogtalan elbocsátások miatt indul a legtöbb per

A válságot kísérő létszám-leépítési hullámok után az emberek annak is örülnek, ha egyáltalán van hol dolgozniuk, ezért csak akkor fordulnak bírósághoz, ha jogellenesen mondtak fel nekik. A statisztikai adatok szerint 2008 óta folyamatosan nőtt a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos, bíróságra vitt vitás esetek száma, ám ez főként annak tudható be, hogy ez idő alatt az elbocsátások száma is megnövekedett.

Ugyanakkor a munkaügyi perek költségviseléséről szóló törvény módosulásának is köszönhető, hogy egyre többen próbálnak élni a jogaikkal, ugyanis részben visszaállították a költségmentességet. Ennek megfelelően, a dolgozónak akkor sem kell illetéket fizetnie, ha elveszíti a pert, valamint a szakértők díja sem őt terheli. A munkaügyi perek esetén a munkavállalói költségmentesség feltétele, hogy a dolgozó fizetése a mindenkori nemzetgazdasági átlagkereset kétszeresénél kevesebb legyen.

Ezt is szeretjük