Kinevették őket, pedig megváltoztatták a világot

Minden évszázadnak megvan a maga zsenije. A történelem során azonban számos olyan eset akadt, amikor a kortársak nem ismerték fel a korszakalkotó ötleteket, és kitalálójukat egyszerűen hóbortosnak titulálták. A következő nagyszerű koponyákkal is hasonló volt a helyzet. Ernest Duchesne találmánya például a saját életét menthette volna meg, ha komolyan veszi az orvostudomány mérföldkőnek számító felfedezését.

A GPS és a műhold kitalálója: Sir Arthur C. Clarke

Bár elsősorban regényíróként vált ismertté, nem szabad megfeledkeznünk arról, hány találmány kiagyalása fűződik Sir Arthur C. Clarke nevéhez. Az 1917-ben született angol író és mérnök matematikából és fizikából is szerzett diplomát, és a második világháború során a radar kifejlesztésében vett részt.

1945-ben a Földönkívüli relék című cikkében a ma ismert műholdakról írt, illetve azok jövőbeli használatáról. Elmélete szerint, ha jó magasan a Föld felett - körülbelül 36-42 ezer kilométerre - Föld körüli pályára állítanak egy műholdat, az mindig egy földi pont felett fog maradni, mivel a keringési sebessége megegyezik a Föld forgási sebességével. Olyan spekuláció volt ez, mely csak 25 évvel később valósulhatott meg. Kortársai nem vették komolyan, sőt, folyamatos céltáblája volt a vicceknek, mivel senki nem mert ilyen nagy terveket megálmodni akkor még. De nem csak ezt köszönhetjük neki. Az első űrruhák és a GPS terveit is ő jegyezte le, majd ezekből alkották meg ezek prototípusait. Utólag azért őt is elismerték: a 42 ezer kilométer magasra fellőtt első műholdak pályáját például Clarke-orbitnak nevezték el.

A penicillin valódi felfedezője: Ernest Duchesne

A penicillint és annak jótékony hatását mindenki ismeri. A gyógyszert már legalább 70 éve használja az emberiség, és azóta is hálával tartozik Alexander Flemingnek. Csakhogy azt kevesen tudják, hogy a penicillint akkor már évszázadok óta használták a beduinok is, bár ők kenőcsként alkalmazták - és alkalmazzák a mai napig. Az igazi érdekesség pedig az, hogy nem Fleming volt az első, aki a gyógyír jótékony hatását felismerte, hanem 1897-ben egy francia katonaorvos, Ernest Duchesne. Duchesne megfigyelte, hogy az arab lovászok a nyergen megtelepedett penészgombákat használják sebkezelésre.

Ezután azonosította a Penicillium glaucum nevű penészgombát, és tífuszos tengerimalacokat kezelt vele. Kutatásai során megfigyelte, hogy a gomba elpusztítja az e-coli baktériumokat is.

Ez volt az első klinikai kutatás a penicillinre. Doktori értekezéseit benyújtotta a Pasteur Intézetnek, és javasolta a további kutatásokat is, de az intézet nem tartotta számottevőnek a dolgot. Duchesne 1912-ben halt meg tuberkulózisban - mely gyógyítható lett volna saját találmányával. Bár életében nem, halála után azért elismerték munkásságát: 1949-ben posztumusz kitüntetésben részesítették.

Aki magát is ostobának tartotta: James Watt

James Watt korának egyik legnagyobb feltalálója volt, nem is ezért olyan érdekes a története. Ő azért került fel a listánkra, mert ő maga tartotta butaságnak találmányát, a gőzgépet, ami évszázadokig fontos része volt az emberek mindennapjainak. A skót mérnök és feltaláló 1769-ben készítette el az első gőzgépek terveit, melyeket éveken át tökéletesített. 1775-ben már megalapította az első gőzgépgyárat is.

Alig tíz évvel később, 1784-ben mégis úgy döntött, hogy befejezi az egészet, és nem foglalkozik vele többé. De nemcsak ő maga fejezte be a gőzgépgyártást, hanem mindenki mást is le akart beszélni róla.

Azt mondta, hogy a gőzgépekkel való foglalkozás csupán idő- és pénzveszteség. Azokat pedig, akik a gőzgépeket hajók meghajtásához akarták felhasználni, köznevetség tárgyává tette, és rendre megalázta.

Végül ki tudja, miért, mégis visszafordult a gőzgépekhez, melyek népszerűsége végül világméretű lett. 1794-ben alapította meg a Boulton&Watt vállalatot, ahol egészen haláláig foglalkozott korszakalkotó találmányának értékesítésével.

Fotók: aalk.lakdiva.net, theantibioticsblog.com, nationalgalleries.org.

• tudomány
• kutatások
• történelem
• Terasz