Téged is fenyegethet a kiégés veszélye!
Kezdetben mindenért lelkesedtél, de most úgy érzed, kicsúsznak a dolgok a kezedből? Ha tehetnéd, be sem mennél dolgozni? Talán nem a munkáddal van a gond...
Érezted már így magad, amikor már semmi nem megy, ráadásul a kezdeti motivációd is elveszett? Ha igen, akkor van egy rossz hírünk: nem vagy egyedül, és nem biztos, hogy csak a munkahelyeddel van gond...
Nem csak a munkamániások betegsége
Többek között a megnövekedett elvárások és a túlhajszolt életmód következtében növekvő stressz miatt Magyarországon is egyre több embert fenyeget a burn out, magyarul a kiégés veszélye.Az 1974-ben, elsőként Herbert Freudenberger által leírt tünetegyüttes elsősorban azokat érinti, akik hivatásuknál fogva nap mint nap más emberekkel állnak kapcsolatban − kezdve az orvosoktól a tanárokon át egészen a jogászokig −, és akik képtelenek egészséges összhangot teremteni a munkájuk és a magánéletük között.
A kiégés szempontjából a nők jóval veszélyeztetebbek, mint a férfiak, nekik ugyanis nemcsak a munkahelyükön kell helytállniuk, hanem a családjukról is gondoskodniuk kell, ami még nagyobb felelősséget és ezáltal bizonyos szempontból terhet is ró rájuk. Ráadásul a nők konfliktus esetén hajlamosabbak elsőként önmagukban keresni a hibát, és a normálisnál magasabbra tenni önmaguk előtt a mércét - legyen szó akár a hivatásukról, akár a családjukról.
A fokozott lelkesedéstől a teljes érdektelenségig
A kiégés lassan alakul ki, így akár évekbe is telhet a felismerése. A kiégés tünetei sem egyszerre jelentkeznek, hanem periodikusan, három különböző fázisban.A szaknyelv az első periódust idealista korszaknak nevezi: ebben a fázisban a munka a legfontosabb, amibe az ember hihetetlen energiát képes befektetni hatalmas lelkesedéssel. Élénk kapcsolatot tart fenn a munkatársaival, és szinte mindent háttérbe szorít, ami nem kapcsolódik a munkájához. A párkapcsolat és a barátok másodrendűek lesznek − hiszen az embernek semmire sincs ideje −, a magánélet és a hivatás közötti határ pedig olyannyira elmosódik, hogy a munkahelyi kudarcok személyes kudarcokká válnak.
Ilyenkor, tehát ha valaki még idejében felismeri, hogy kényszeresen kötődik a munkájához, akkor képes félrerakni feladatokat és visszaállítani az egészséges egyensúlyt, ennek hiányában azonban könnyű átesni a második fázisba, amikor is a munka már elhatalmasodni látszik, és az egyén kezdi úgy érezni, hogy minden kicsúszik a kezéből. Egyre inkább azon lesz, hogy teljesítse a feladatait, miközben egyre kimerültebb, a fáradtságtól és kialvatlanságtól pedig csak tovább romlik a teljesítménye. Lassan kezdi elveszteni a motivációt, gondolatvilága beszűkül, és egyre kevésbé érez kihívást a munkájában. Ezzel együtt pedig az önértékelése is csökken: bűntudata lesz, hiszen nem képes megfelelni az elvárásoknak, érzelmileg labilissá válik, kollégáitól is igyekszik távolmaradni, és a pesszimizmusa mind a munkájára, mind pedig a magánéletére kihat.
Az utolsó fázisra a koncentrációs készség és a memória is romlik: képtelen tartani a határidőket, a bonyolultabb feladatokkal csak nagy nehézségek árán, esetleg egyáltalán nem tud megbirkózni, kreativitása és kezdeményezőkészsége pedig jelentősen csökken.
A kiégés fázisai nemcsak a munkamorálban mutatkoznak meg: az ember fáradékonnyá és fásulttá válik, képtelen a kikapcsolódásra, ennélfogva pedig a nyugodt alvásra, és a kiegyensúlyozott szexuális életre is. Gyakori tünet a szorító érzés is a mellkasban, valamint a gyorsabb pulzus, a rendszeres émelygés, emésztési zavarok és ezzel együtt a testsúly változása.
Megelőzhető és gyógyítható!
A kiégést kiváltó okok között szerepel a teljesítményre vonatkozó visszajelzés és megerősítés hiánya, az alacsony jövedelem, a túlzott elvárások és az ezzel együtt járó felelősségérzet. Ezek az okok azonban kiküszöbölhetők, így maga a kiégés is megelőzhető a munkavállalók rendszeres teljesítményértékelésével, és a munkakörülmények szabadabbá tételével. Éppen ezért a munkaadóknak nagy szerepük lehet a szindróma megelőzésében azzal, ha odafigyelnek az alkalmazottaikra, és nagyobb teret hagynak számukra például az adott feladatok elvégzési sorrendjének kialakításában vagy a határidők rugalmasabb kezelésében.Mindemellett az érintett is tehet a megelőzésért: ha úgy érzed, a felsorolt tünetek bármelyike jellemző rád, akkor ne hagyd őket figyelmen kívül, hanem próbáld meg kezelni a helyzetet! Ne élet-halál harcként éld meg a rád rótt feladatok teljesítését, hanem játékként fogd fel a munkát, és igyekezz élvezni azt! Ha úgy érzed, képtelen vagy boldogulni az egyes feladatokkal, kérj segítséget vagy a határidő módosítását!
Ne feledd: bár a kiégés gyógyítható, megelőzni jóval egyszerűbb!
Ha kíváncsi vagy rá, hogy téged mennyire érint a kiégés veszélye, akkor teszteld magad! Kattints ide! (A teszt angol nyelvű.)