Ki és miért kapott köztársasági elnöki kegyelmet?

Geréb Ágnes pere kapcsán újra fókuszba került a köztársasági elnök kegyelmi jogköre, amely felhatalmazza arra, hogy a bírósági eljárás közben vagy az után a döntéstől függetlenül felmentésben részesítse a vádlottat, illetve az elítéltet.

Az elnöki kegyelemnek két fajtája van, az eljárási és a végrehajtási. Az eljárási kegyelmet még a bírósági eljárás lezárása, vagyis az ítélethirdetés előtt adhatja meg az államfő - ilyen kegyelmet kért Geréb Ágnes is -, a végrehajtásit pedig az ítélet megszületése után.

Magyarországon évente mintegy ezer fő kér kegyelmet, és ebből évente átlagosan 6,77%, azaz 60-70 fő kapja meg azt. Az éves összesített adatokra rápillantva kiderül, a legbőkezűbb a kegyelmek tekintetében Göncz Árpád volt egészen 1995-ig, az államfő ebben az időszakban a kegyelmi kérelmek több mint 10%-át jóváhagyta. A helyzet 1995-ben változott, ekkor csökkent az arány 10% alá. A következő váltás Mádl Ferenccel jött, esetében az arány csak 2004-ben haladta meg a 3%-ot.

Az államfői kegyelmek egyik jellegzetessége, hogy azokat nem kell megindokolni, különlegessége pedig, hogy az utolsó szót valójában nem is az államfő mondja ki, hanem az igazságügyi miniszter, akinek ellenjegyeznie kell a döntést. Ha ezt nem teszi meg, ugrott a kegyelem.

Dávid Ibolya nemet mondott

Így történt ez Kunos Péter esetében is. Az Agrobank volt elnökét a Legfelsőbb Bíróság 1998-ban 11 rendbeli bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt ítélte el. A bank összesen 10 milliárd forint összegben helyezett ki privatizációt elősegítő E-hitelt, és a folyósítás egyik feltételeként megszabták, hogy a hitelt igénylő cég a törlesztés végéig adja át a bank által kijelölt kft.-nek részvényei 26%-át.

A vezetők, köztük Kunos azzal magyarázták az ügyleteket, hogy az E-hitelek a szokásosnál nagyobbnak ígérkező kockázatot jelentettek, és ezt a részvényvétellel ellensúlyozták. A bíróság viszont úgy vélte, hogy erre a bank romló pénzügyi helyzete miatt volt szükség.

Kunos két évet kapott, ám kegyelmet kért Göncz Árpádtól, aki aláírta a kérvényt, amit viszont Dávid Ibolya nem ellenjegyzett. Mint mondta, a kérelemben Kunos rossz egészségügyi állapotára hivatkoztak, amit viszont az igazságügyi szakértői vélemény nem támasztott alá. Kunos 2000-ben szabadult.

Szerencsésebb volt Gáspár Győző öccse. Gáspár Zsolt 1995-ben gázolt halálra egy 60 éves férfit, majd kegyelmet kért Göncz Árpádtól, aki megadta azt, Dávid Ibolya pedig ellenjegyezte a döntést.

A sajókazai házaspárnak sikerült – hiába

Ugyanakkor nem kell a kilencvenes évekig visszamennünk ahhoz, hogy olyanra találjunk, aki kegyelmet kért és kapott. A Miskolci Városi Bíróság, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2009. június 2-án jogerős határozataival egy sajókazai házaspárt küldött börtönbe - összesen 16 hónapra -, kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt.

A házaspár hat kiskorú gyermeke közül kettőnek nem tudta biztosítani a folyamatos iskolába járást.

A Társaság a Szabadságjogokért - TASZ - Sólyom Lászlótól kért kegyelmet a házaspárnak, akik meg is kapták azt. A kérelem benyújtásának indoka az volt, hogy a házaspár bár tényleg nem figyelt a gyermekek iskolába járására, ám a család a rendkívül rossz életkörülmények között él, és helyzete olyan nagymértékben tér el attól a tipikus helyzettől, amelyből a jogalkotó kiindult, hogy esetükben egyedi és méltányosabb elbírálás szükséges. Sajnos a történet ennek ellenére sem végződött happy enddel, mivel a házaspárt ismét elítélték - ugyanazért, 10 hónapra.

A Simek Kitti-ügy

Más lett a vége a Simek Kitti-ügynek. A lány 13 évesen, 2002-ben lőtte agyon alvó mostohaapját, aki a lány és súlyos beteg édesanyja vallomása szerint tíz éven át folyamatosan bántalmazta és szexuálisan zaklatta. Ezt egyébként nem sikerült egyértelműen bizonyítani, ettől függetlenül Mádl Ferenc megkegyelmezett neki. Simek Kitti két év két hónap letöltendő büntetést kapott a fiatalkorúak börtönében.

A tótújfalusi lány a bírósági eljárás közben esett teherbe, majd közölte, megtartja a babát. Kitti a hivatalos indoklás szerint azért kapott kegyelmet, mert "a jogerős bírósági ítélet meghozatalát követően nyomatékos súlyú, új körülmények álltak elő, és a bíróság által már ismert és értékelt személyi és családi körülményekben is változások következtek be".

Kalmár Mónika saját édesapját ölte meg, a lány több késszúrással végzett az őt és édesanyját is bántalmazó férfival. 2002-ben ítélték el, és azóta már négyszer fordult az államfőhöz - akkor még Sólyom Lászlóhoz - kegyelemért, ám egyszer sem kapta meg. Közben kiderült, hogy kisfia gyógyíthatatlan beteg, majd született egy másik gyermeke is.

12 évre vinné le a büntethetőségi korhatárt a kormány. Nézd meg, mit mond az utca embere az ötletről!

Egy füves cigi ára, kegyelem Farkas Flóriánnak

Nagy árat fizetett egy lány 2001-ben, akit azért ítéltek el, mert füves cigarettát szívott. A lány három év két hónapot kapott, és első körben hiába kért kegyelmet Mádl Ferenctől. Az ügyben Polt Péter legfőbb ügyész is megpróbált közbenjárni, mégpedig úgy, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. Ez sem sikerült, a lány börtönben maradt. Végül második körben megkapta a kegyelmet. A lány összesen 15 hónapot töltött börtönben.

Bár az eljárási kegyelemről még a tapasztalt büntetőjogászok is azt mondják, hogy rendkívül ritka, Farkas Flórián - aki 2010. július 1-jétől a romatámogatásokat felügyelő miniszteri biztos - egy esetben megkapta azt.

Farkas ellen a Horn-kormány ideje alatt, 1997-ben, a választások előtt emeltek vádat hűtlen kezelés és számviteli fegyelem megsértése miatt, a tárgyalás azonban elmaradt, Göncz Árpád köztársasági elnök ugyanis eljárási kegyelemben részesítette a politikust. Az ügyről részletesen itt olvashatsz.

A szentesi orvosok esete

A kegyelmi ügyek egy másik furcsa epizódja volt a szentesi orvosok esete, akik Sólyom Lászlótól kértek és kaptak kegyelmet. A szentesi kórház sebészeti osztályának korábbi vezetője 1997 és 2001 között 173 külföldi beteget műtött meg, ám a műtéteket az OEP felé sürgősségi ellátásként jelentette, amivel az egészségbiztosítónak 65 millió forint kárt okozott.

A sebészeti osztály korábbi vezetőjét három év börtönre ítélték, és társtettesként elítélték a kórház igazgatóját is, aki egy év hat hónap letöltendő börtönbüntetést kapott. Sólyom László a három évet egyre mérsékelte, a volt főigazgatónak pedig két év próbaidőre felfüggesztette börtönbüntetését.

• törvény
• geréb ágnes
• belföld
• Terasz