Ennyivel keresünk rosszabbul: bérünk sokat vesztett értékéből

Valamennyien találkoztunk már a pénzromlás fogalmával, és maga a jelenség is szinte mindenki számára ismerős: évről évre kevesebbet ér a pénzünk.

Vannak, akik ezt nem érzik meg, ők a szerencsések, mások pedig úgy élnek, hogy egyre takarékosabban próbálják beosztani, amijük van.

Megint mások feje fölé viszont már fenyegető méretű sötét felhőként tornyosul a fizetésük beosztása.

Átlagban, papíron jól keresünk

Pedig a fizetésünk átlagkeresetként és papíron emelkedik. A KSH júniusi gyorsjelentéséből az derül ki, hogy az idei év első négy hónapjában 219 400 forint volt a bruttó, míg 141 900 forint a nettó átlagkereset.

A versenyszférában dolgozók átlagosan bruttó 230 500 forintot kerestek, míg a közszolgák 195 600 forintos bruttó fizetést kaptak. A hangsúly a bruttón van.

A 219 400 forintos bruttót alapul véve ez 3,9%-os növekedést jelent az elmúlt egy évhez képest, míg a nettó 141 900 forint 1,1%-os emelkedést mutat.

De mivel az infláció tartósan 5% fölött van, ez azt jelenti, hogy a fizetésünk körülbelül 4%-kal ér kevesebbet, mint egy éve.

A közszolgálati dolgozók rosszul jártak az idei szja-változással, hiszen 57%-uk kapott bérkompenzációt, és a közmunka ellenére is több a munkanélküli az országban, mint tavaly.

Ők keresnek a legrosszabbul

A KSH júniusi jelentése alapján a legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység, ahol 470 100 forint, vagyis majdnem félmillió a havi átlagbér bruttóban. Ezt az információ és kommunikáció követte 420 200 forinttal, majd az energiaipar következett 383 900 forinttal.

De nyilvánvalóan szólnunk kell azokról is, akik a legkevesebb pénzt viszik haza. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban dolgozók kereste havi átlag 139 400 forint, majd a humán-egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók következnek 148 000 forintos bérükkel, illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban dolgozók 156 800 forinttal.

A szánalmasan kevés fizetésért dolgozók mellett ejtsünk néhány szót a munkanélküliekről is, akik szintén nevetséges összegeket kapnak kézhez minden hónapban. Ráadásul, mint az Állami Számvevőszék jelentéséből kiderül, a munkahelyteremtésben nem is születtek számottevő eredmények az elmúlt évek során.

Magyarország 2004 és 2010 között munkahelyteremtésre, -megőrzésre összesen mintegy 1850 milliárd forintot költött, amit uniós és hazai forrásokból finanszírozott. Ennek ellenére 56,8%-ról 55,4%-ra csökkent a foglalkoztatási ráta.

359 ezer munkahely jött létre, illetve maradt fenn a támogatásoknak köszönhetően, de sem a foglalkoztatási szint növelésében, sem a területi különbségek mérséklésében nem sikerült jelentős javulást elérni.

• központi statisztikai hivatal
• pénzügy
• hálapénz
• Terasz