Kép! Így nézett ki az univerzum az első csillag születése után

12 milliárd fényévnyire lehet a válasz arra a kérdésre, hogy hogyan jött létre a galaxisunk.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Nemrégiben a csillagászok különleges gázfelhőt találtak az űrben, amelyről azt gyanítják, hogy az első csillagok alapa lehetett. 

Ha az izgalmas felfedezés igaznak bizonyul, talán megismerhetjük, hogyan is jött létre bolygónk és galaxisunk.

Nem mindennapi felfedezés

A Kavli Foundation egy Kaliforniában tevékenykedő, nemzetközi tudományos társaság, melynek tagjai asztrofizikával, nanotechnológiával és idegtudománnyal is foglalkoznak. Az ő érdemük annak a gázfelhőnek a felfedezése, amelyről úgy gondolják, alapul szolgált a csillagok és galaxisok kialakulásához.

A szervezet csillagászai tőlünk 12 milliárd fényévnyire találták meg a képződményt. Úgy vélik, ennek anyagából születhettek meg valaha az első csillagok, melyek azonban erősen különbözhettek a mostaniaktól. Valószínűleg csak halványan pislákoltak az univerzum sötétjében, ellentétben mai társaikkal.

Lángba borult felhők

A Kaliforniai Műszaki Intézet asztronómia-professzora, Richard Ellis szerint, ha lenne egy olyan űrhajó, amellyel visszamehetnénk az első csillagok születésének időpontjáig, azt látnánk, hogy valósággal lángba borul az ég - az űrobjektumok együttes fénykibocsátása ugyanis igen jelentős lehetett. A korai galaxisok egészen kicsik voltak: némelyikük átmérője csupán a tizedét tette ki a Tejútrendszerének.

Lélegzetelállító képek a NASA-tól: csillaggyárat fényképezett le a Hubble!

Nézegess képeket!

Elolvasom

Űrbéli ujjlenyomatok

George Becker, a Cambridge-i Egyetem asztrofizikusa szerint az ehhez hasonló felfedezések azt támasztják alá, hogy a gázfelhők afféle ujjlenyomatok, amelyeket a korai galaxisok hagytak maguk után. Ezeket a gázokat intergalaktikus anyagoknak nevezik. A felfedezés szerint nagyjából egymilliárd éve ionizálódott a csillagközi gáz - most ez alapján kutatják, hogy milyenek lehettek a korai galaxisok.

Avi Loeb, az amerikai Harward Egyetem csillagászati tanszékének vezetője állítja, hogy ha fel tudják térképezni a galaxisok és a köztük lévő hidrogéngáz terjedését, hamarosan fény derül a galaxisok helyei és az ionizált gázfelhők kapcsolatára is. Ebből pedig következtethetnek a legkorábban kialakult galaxisok kialakulására.

A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?

Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. november 27. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Mire számítanak?

Ha a végére járnak a tudományos felfedezésnek, akkor tisztább kép alakul ki a Tejút körüli területről, és annak létrejöttéről is, így a világűr talán kevésbé fog ismeretlennek és félelmetesnek tűnni. Szintén motiválja a kutatókat a lehetőség, miszerint a vallási elképzelések mellett végre tudományos alapot is szolgáltathatnak majd a teremtés történetének.

Ezt is szeretjük