Elkeserítő adatok érkeztek

Az elmúlt években nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség a magyar társadalmon belül, több a szegény, és csökkent az alsó középosztálybeliek, valamint a gazdagok aránya - derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. Társadalmi Riport 2012 kötetéből.

A csütörtökön bemutatott kötetben olvasható adatok szerint a jövedelmi egyenlőtlenséget mérő Gini-index 2012-ben 29,3-ra emelkedett a 2009-es 27,2-ről.

Félmillióval több szegény

A gazdagok aránya 2000-ben 9% volt, ez 2012-re 8%-ra esett, a felső középosztály mérete 2%-kal, 27%-ra emelkedett, míg a középosztály mérete 4%-os csökkenés után 30%-on állt 2012-ben. Az alsó középosztály aránya 23%-ról 21%-ra, a szegényeké 9-ről 14%-ra módosult 2000-hez képest.

A tanulmány szerint 2006 óta minden gazdasági mutató romlik, megemelkedett a munkanélküliség, 2012-ben pedig tovább romlott a bruttó hazai termék mutatója, és csökkent a reálkereset is.

Munkaerő-piaci szempontból nemzetközi összehasonlításban az ország elmarad a régió országaitól, az unió átlagos foglalkoztatási szintjét nem éri el az ország a fiatalok - 15-24 évesek -, az idősek - 55 év felettiek - és az alacsony képzettségűek körében sem. A 25-54 évesek, valamint a képzettebbek, magasan kvalifikáltak körében az eltérés nem jelentős.

A fiatalokra külön kitér a tanulmány, amely azt állapította meg, hogy helyzetük kedvezőtlen, mert magas a munkanélküliség a 15-24 évesek körében, a korcsoport foglalkoztatása alacsony, és különösen kedvezőtlen a képzetlen fiatalok helyzete.

A kimutatások szerint az emigrálók és a munkaerőmigránsok száma is emelkedett az elmúlt években, ennek oka lehet a külföldi bérelőny, az itthoni növekvő vagy stagnáló munkanélküliség.

Az időskori foglalkoztatás is alacsony

A tanulmány foglalkozik az 50 évesnél idősebbek foglalkoztatási helyzetével is, ezzel kapcsolatban azt állapítja meg, hogy a magyarországi időskori foglalkoztatás rendkívül alacsony: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet - OECD - 52%-os átlagához képest 34%.

A nyugdíjak mértéke nem ösztönzi a munkában maradást, a magyar 50-69 éves népesség egészségi állapota a legrosszabbak között van európai összehasonlításban, készségszintjük pedig alacsony. Utóbbi részben, az egészségi állapot viszont jelentős mértékben magyarázza az alacsony foglalkoztatást.

Hangsúlyozzák, hogy ha a foglalkoztatás növelése kormányzati cél, a készségek és az egészségi állapot javulásához vezető változásokra van szükség.
A kötetben ezek mellett bemutatják cigányellenesség és a radikalizmus változásait is.

Cigányellenesség

Erről megállapították, hogy a magyar társadalom attitűdjei változatlanok a romákról az 1990-es évek közepe óta. A felmérés szerint a legmagasabb a cigányellenesség a Jobbik választói körében - 46% -, illetve a megyeszékhelyeken - 35% - és a Kelet-Dunántúlon élők - 39% - körében.

A TÁRKI az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: először fordul elő, hogy a kormány illetékes minisztériumának támogatása nélkül készült el a jelentésük.

• szegénység
• belföld
• munkaerőpiac
• Terasz