Jön az élelmiszer-terrorizmus?

Egy, a brit kormány mellett működő biztonsági szervezet jelentéséből idéz a The Sunday Telegraph című konzervatív lap, amelyben az ország élelmiszer-ellátását fenyegető terrorveszélyre hívják fel a figyelmet.

A Nemzeti Infrastruktúra-védelmi Központ - CPNI - szerint az élelmiszer-ipari cégeknek a jövőben fokozottan kell figyelniük a forgalomba kerülő termékekre, mert nagyon is elképzelhető, hogy politikailag és ideológiailag motivált csoportok a kajakészleteket veszik célba, és szándékos mérgezéssel próbálkoznak.

A szennyezés veszélye nyersanyagokra éppúgy vonatkozhat, mint kész étel-italra. A német hasmenésjárvány kapcsán is felmerült a kérdés: vajon bioterrorizmus áll a háttérben? Bár a szakértők mindössze 0,01% esélyt adtak az elképzelésnek, nem zárták ki teljesen.

Bioterror vagy szimpla járvány?

A Semmelweis Egyetem honlapján összefoglalt szakmai információk szerint a Németországban több mint 30 halálos áldozatot követelő EHEC-járvány aligha mesterséges eredetű.

A kórokozó évek óta ismert, a véres hasmenésjárványt okozó törzs pedig nem új mutációk eredménye, inkább csak egy hibrid. Ehhez hasonló kórokozó-egyesülések már korábban is történtek, így a szándékos emberi beavatkozás valószínűsége csekély, mindössze 0,01%.

A brit Biztonsági Szolgálat részeként működő CPNI ugyanakkor rávilágít: ha nem is bioterrorista akcióról van szó, az eset ráébreszthet az élelmiszer-ellátás sebezhetőségére, illetve arra, hogy létezik egy biztonsági rés az élelmiszer-láncolatban, amit bárki kihasználhat, ennek pedig tragikus következményei lehetnek.

Atombomba helyett agroterror

2001 szeptemberétől szinte folyamatosak voltak a bioterrorista fenyegetések is, az Egészségügyi Világszervezet már 2002-ben éberségre intett az esetlegesen fenyegető szándékos élelmiszer-szennyezés miatt.

A globális kereskedelem hendikepje, hogy ma már rövid idő alatt bejárhatják a világot akár tömegesen szennyezett élelmiszer-szállítmányok. A mérgező anyagokat nem nehéz beszerezni, az eredmény pedig gyorsan terjedő pánikkal, nagyszámú megbetegedéssel, halálos áldozatokkal és hatalmas gazdasági károkkal járhatna.

Vegyszerekkel és kórokozókkal is szennyezhetik az áruházakban vagy még a szállítás során felpakolt étel-italféleségeket, de sokkal veszélyesebb, ha már a láncolat első szakaszában, a termőföldeken történik a mérgezés, így a fertőzött nyersanyagok számtalan élelmiszergyártóhoz eljuthatnak. Mindezek mellett a pusztító fegyver kétélű lehet: egy globális méretű járvány nem válogat, a szennyezést elkövető személy vagy a hozzátartozói ugyanúgy veszélybe kerülhetnek.

A-kategóriás mérgek: botox és ricin

A mérgező biológiai hatóanyagokat permetezőszerrel, repülőgépről szétszórva, de rakétával is könnyen a mezőgazdasági célterületre juttathatják. De a szállítás vagy a raktározás során is könnyen becsempészhető a méreganyag. Vírusokat, baktériumokat vagy azok anyagcsere-termékeit is használhatják.

Szakértők szerint a tejipari ágazat az egyik legsérülékenyebb: néhány gramm botulinum toxin - botox - vagy ricin toxin elég egy egész tartályautónyi tej megmérgezéséhez, ami aztán több ezer háztartásba juthat el. Előbbit az USA járványügyi hatósága a legveszélyesebb biofegyverként felhasználható anyagok közé sorolta. Mindemellett a köznyelven botoxként ismert anyag izomblokkoló hatása miatt a kozmetikai ipar legnépszerűbb ránctalanítója, ételmérgezéskor viszont akár végzetes idegrendszeri, mozgatórendszeri görcsöket okozhat. A ricinusolaj kisajtolása után visszamaradt anyagból nyerhető toxin pedig - ha szájon át kerül a szervezetbe - gyomor- és bélrendszeri bántalmakkal, hasmenéssel, majd halállal fenyeget.

Figyelmeztetnek

Mint látható, az élelmiszer-terrorizmus könnyen emberek tízezreinek életét vehetné el. A CPNI-jelentés épp emiatt, valamint a növekvő kockázat okán átfogó ellenőrzésekre és kiemelt figyelemre szólította fel az élelmiszer-ipari cégeket, így nagyobb kontroll lehet az új alkalmazottak, alvállalkozók és az előzetes rendelés nélküli, gyanús szállítmányok esetében.

• élelmiszer
• külföld
• Terasz