Jobban él egy rab, mint egy átlagos állampolgár?

A tavalyi évet záró, decemberi adatok szerint Magyarországon a fogvatartottak száma 16 500 fő. Ma több helyen is túlzsúfolt börtönöket tartanak számon. A hazai börtönviszonyok két táborra osztják a véleményezőket: az alapvető állampolgári jogokat tekintve a telített börtönök messze alulmúlják a külföldi normákat, hiszen - a pénzügyi források hiánya miatt - a büntetés-végrehajtás során inkább az elítélt kirekesztése és őrzése a két megvalósítható cél, így kevesebb figyelem jut arra, hogyan vezessék vissza a börtönlakókat a társadalomba.

Míg a másik oldalról szemlélve a fogvatartottak sportolási, tanulási és kulturálódási lehetőségei egy becsületesen dolgozó, minimálbérből élő család számára gyakran elérhetetlen kiváltságnak számítanak. Ez a probléma azonban korántsem arra világít rá, hogy az elítéltek élete móka és kacagás, csupán egyfajta társadalmi képet tükröz.

Általános börtönviszonyok hazánkban

Egy rab napi ellátása hozzávetőlegesen 2500 forintba kerül az államnak, ám mindez csupán az étkeztetésüket, a felruházásukat, illetve a rezsiköltséget tartalmazza. A büntetés-végrehajtás további kiadásai között szerepelnek az orvosi ellátásra és felújításra szánt összegek, valamint a rabszállítók üzemanyagdíja, melyek rabonként számolva megközelítőleg napi 8000 forintot tesznek ki. Ugyanakkor minden büntetés-végrehajtási intézetben működik belső oktatás - bár többségük felzárkóztató jellegű, vagyis a nyolc általánosnak megfelelő végzettséget ad az alulképzett elítélteknek.

Ám azok, akik már rendelkeznek elemi tanulmányokkal, különféle szakmák közül válogathatnak, melyeket gyakran olyan körülmények között sajátíthatnak el, ami sok gyereknek nem adatik meg. A szegényesebb, túlzsúfolt börtönökben általában civil szervezetek, alapítványok segítségével juthatnak bizonyítványszerzési lehetőségekhez a fogvatartottak, és a foglalkoztató szakkörök is ezek közbenjárásával zajlanak. Azok a börtönök, melyek kihasználtsága nem haladja meg, esetleg el sem éri a 100%-ot, sokkal többet tehetnek a rabok mentális fejlődésének az érdekében.

Az ilyen intézetek általában könyvtárral rendelkeznek, színjátszó szakköröket működtetnek, illetve sporteseményeket, bajnokságokat tartanak a falakon belül. Az egészségügyi ellátás pedig némelyik rab esetében jobb is, mint amihez odakint hozzájuthatna. Így nem csoda, hogy a létminimum alatt élők körében a tél közeledtével megszaporodnak a lopásos bűncselekmények, hiszen abban reménykednek, hogy legalább kis ideig ingyenes ellátást és fűtött környezetet élvezhetnek a börtönökben.

Luxusbörtönök - valóban szükségesek?

Az nem vitatható, hogy az elítéltek oktatására és foglalkoztatására nagyon is szükség van, hiszen a büntetés-végrehajtás feladata nem merülhet ki abban, hogy kivonja a forgalomból és elzárja a külvilág elől a társadalomra veszélyt jelentő embereket. A szabadságvesztés időtartama alatt az átnevelés is jelentőséggel bír, mert így elősegíthető a szabadultak társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedése, melynek megvalósulása révén kisebb eséllyel válnak visszaeső bűnözőkké.

Két börtön, szanatóriumi körülményekkel

A Magyarországon működő luxusbörtönök azonban túl is teljesítik az elvárást, ha a humánus, átnevelő megközelítésről van szó. A tiszalöki börtön 7,1 milliárd forintból épült 2005-ben, magántőkéből. A létesítmény tulajdonjoga az államé, mely 15 évig évente kétmilliárd forint bérleti díjat fizet a beruházónak. Ezért az összegért cserébe a vállalkozó működteti az ingatlant, melybe beletartozik a karbantartás, az üzemeltetés, illetőleg a fogvatartottak étkeztetése és foglalkoztatása, de a fegyveres őrzés már kívül esik a működési feltételek biztosításán.

A 800 férőhelyes szombathelyi börtönt 2008-ban adták át, mely szintén magántőkéből jött létre. Ez a hely rabonként két és fél millió forintot kíván az államkasszától évente, tehát havonta több pénz jut egy elítélt eltartására, mint amennyi a magyar átlagfizetés. Az elítéltek mentálhigiénés fejlesztését és kényelmét a könyvtáron, konditermen és színháztermen túl sportpályák, valamint tágas melléképületek szolgálják, melyekben fazekas kör, festészet, számítástechnika-oktatás, sakk- és zeneszakkör, valamint életvezetési tanácsadás zajlik.

Egyes szakértők szerint ezt az összeget bűnmegelőzésre is lehetne fordítani, amit a nagy szegénységben élő gyermekeknél kellene elkezdeni, akik számára kevés felzárkózási lehetőség biztosított.

• költség
• támogatás
• hátrányos helyzet
• kirekesztettek
• Terasz