Olyasmi derült ki az antarktiszi óceánról, ami alapjaiban változtatja meg a tudományt

Az eddig véltnél jóval több szén-dioxidot bocsát ki az Antarktiszt övező tengeri jég körüli nyílt víz télen - mutatták ki a térségben elhelyezett 35 úszórobot segítségével amerikai kutatók.

A szakemberek a 2014 és 2017 közötti években a Princeton Egyetem vezetésével megvalósult projekt keretében gyűjtöttek adatokat az úszórobotokkal arról, hogy menyi szén-dioxidot nyel el és bocsát ki a 60. déli szélességi kör és az Antarktisz között elterülő Déli-óceán.

Jelentős tudományos felfedezés 

- Az eredmény nagy meglepetést okozott, mivel a korábbi tanulmányok azt mutatták ki, hogy a Déli-óceán sok szén-dioxidot nyel el. Ha ez nem igaz, ahogy ezek az adatok jelzik, akkor ez azt jelenti, hogy újra kell gondolni a Déli-ócán szerepét a karbonciklusban és a klímában - idézte Alison Gray-t, a Washingtoni Egyetem oceanográfusát, a Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos hírportál.

- Megfigyeléseink fontos horderejűek a globális karbonciklus megértésében. Az találtuk, hogy a Déli-óceán jelenleg majdnem semleges a szén légkörből való kivonása tekintetében, ami ellentétes a korábbi tanulmányokkal, melyek a Déli-óceán nagy szén-dioxid-elnyelését mutatták ki - magyarázta Jorge Sarmiento, a projekt vezetője.

Az elmúlt évek legtöbb mérése

A korábbi téli mérések a térségből főleg az antarktiszi kutatóállomásoknak utánpótlást szállító, a Drake-átjárón áthaladó hajók mérésein alapultak. A négy éve indult SOCCOM-projekt keretében hatalmas mennyiségű információt gyűjtöttek a kutatók az úszó robotokkal.

- Az elmúlt években több mérést folytattunk, mint az összes korábbi évtizedben együttvéve - mondta Gray.

A projektet azért indították, mert ennek a térségnek páratlan szerepe van a klímában, ez azon helyek egyike, ahol az évszázadokig az óceánok mélyén lévő víz a felszínre jut, csatlakozik az áramlatokhoz, és kapcsolatba lép a légkörrel. 

Lenyűgöző robottechnika

A robot mérőműszerek az áramlatokkal mozognak, és különböző mélységekből gyűjtenek adatokat. Lemerülnek egy kilométer mélyre, és kilenc napon át lebegnek az áramlatokkal. Majd még mélyebbre, két kilométerre merülnek, és mérik a víz tulajdonságait. Amikor a felszínre emelkednek, megfigyeléseiket műholdon keresztül juttatják el a szárazföldre. 

A robotok nemcsak a víz hőmérsékletét és sótartalmát mérik, hanem a benne lévő oxigént, nitrogént és a víz savasságát is. A szakemberek a pH-mérések eredményeit használták arra, hogy kiszámolják a vízben feloldott szén-dioxid mennyiségét, majd a kapott adatokból azt, mennyi szén-dioxidot nyel el, és mennyit bocsát ki a légkörbe.

- Nem meglepő, hogy a térségben az óceánvíz nagy mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki, hiszen a mély víz különösen gazdag szénben. De alábecsültük a kibocsátás nagyságát, mivel kevés adatunk volt a téli hónapokról - magyarázta Gray. 

A Déli-óceánt az Antarktiszi áramlás alkotja, mely egyedülálló a Földön, ez az egyetlen áramlás, mely mind a 360 hosszúsági körön áthalad az Antarktisz körül. Magyon mély, általában négy- és ötezer méter közötti.

Az Antarktiszi áramlás 21 ezer kilométer hosszú, keletre tartó útján 130 millió köbméter vizet szállít másodpercenként. Ezzel ez a világ legnagyobb áramlata, a vízmennyiség százszor több, mint a Föld összes folyójának vízhozama együtt.

Nézd meg ezt is - A sziget, amit hó és jég ural

Gyönyörű és elképesztően egyedi Grönland szigetének látképe. Ritka képek!

Képek: Getty Images Hungary, Pixabay.

• érdekességek a világból
• óceán
• klímaváltozás
• kutatások
• felfedezés
• antarktisz
• Terasz