A jégkorszak óta fennmaradt élőlényeket azonosítottak: hogyan éltek túl idáig?

A szakemberek szerint a moszatoknak drasztikus változásokat átvészelve sikerült fennmaradniuk.

Jégkorszaki moszat
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A legutóbbi, nagyjából 16 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett jégkorszak óta fennmaradt tengeri moszatokat fedeztek fel a kutatók Skócia, Írország és Franciaország partjainál.

A skóciai Heriot-Watt Egyetem orkney-i campusának szakértői a sárgásmoszatok törzsébe tartozó Laminaria digitata nevű faj genetikai összetételét vizsgálták az Észak-Atlanti-óceán 14 területéről begyűjtött minták révén - írja a BBC egy fikológiai, vagyis moszattudományi folyóiratban megjelent kutatást idézve.

Kemény változásokat éltek túl a moszatok

A portugál, spanyol és skót szakemberekből álló kutatócsoport három genetikai klasztert azonosított. Egyet a Kanada és az Egyesült Államok keleti partvonala mentén, egy másikat Közép- és Észak-Európában, valamint egy harmadik populációt Bretagne környékén. A szakemberek szerint ezeknek a populációknak drasztikus változásokat átvészelve sikerült fennmaradniuk.

- A Skóciában és Írországban előforduló Laminaria digitata sokkal közelebbi rokonságban áll az északi sarkkörön belüli kanadai területek populációival, mint a bretagne-i klaszterrel - mondta Andrew Want ökológus, aki az észak-skóciai Kirkwall-öböl területéről gyűjtött be mintákat. Aggasztó módon ez az egyedi bretagne-i génkészlet várhatóan eltűnik az üvegházhatású gázok kibocsátásának következtében, ami újabb bizonyíték a biológiai sokféleség hanyatlására a gyorsan változó tengeri hőmérséklet miatt.

Hogyan maradhattak fenn?

Want szerint, ahogy a jégtakarók visszahúzódtak Észak-Európa partjairól a legutóbbi jégkorszak végén, a Laminaria digitata földrajzi elterjedtsége megváltozott, és a faj megvetette a lábát az Atlanti-óceán északabbra fekvő területein.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

- A tengeri moszatoknak kulcsszerepük van az Atlanti-óceánban, ezért fontos megérteni, hogy az idők folyamán mi befolyásolja az elterjedésüket és a túlélésüket, illetve, hogy mennyire érzékenyek a környezeti változásokra - jegyezte meg a szakértő.

- A tanulmányunk megmutatja, hogy a tengeri organizmusok miként alkalmazkodnak a változó éghajlathoz azáltal, hogy a sarkok felé vándorolnak, sőt keresztül az Atlanti-óceánon, amikor a környezeti feltételek kedvezőek - mondta Joao Neiva, a portugál Tengertudományi Intézet munkatársa. A kutatók a European Journal of Phycology című folyóiratban publikálták az eredményeiket.

Fotók: Getty Images

Hátborzongatóan gyönyörű a viharos Balaton

A balatoni viharoknak sajátos hangulata van. Bár ilyenkor minden sötétbe borul, feltámad a szél, a villámlás és dörgés pedig intenzívebb, mint bárhol, mégis magával ragadja az embert az égiháború szépsége.

Hátborzongatóan gyönyörű a viharos Balaton: képeken a tó ritkán látott arca

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük