A történelem 3 legtöbb áldozatot szedő járványa

Nem csoda, ha a járvány szó hallatán az embernek összeszorul a gyomra. A történelem során nem egy tizedelte meg az emberiséget, arra pedig - az orvostudomány rohamos fejlődése, valamint újabb és újabb védőoltások kifejlesztése ellenére - ma sincs garancia, hogy nem támad fel ismét egy olyan járvány, melynek milliók esnek áldozatául.

Természetesen nem célunk pánikot kelteni, így nem is szeretnénk a jövőt latolgatni. Inkább a múltba utazunk: ismerd meg velünk a történelem legvégzetesebb járványainak részleteit.

Közel 50 millió áldozat: a spanyolnátha okozta járvány

Világszerte ötvenmillió főre tehető azoknak a száma, akik a spanyolnátha áldozatául estek 1918 és 1920 között. Többen, mint amennyi életet Hitler, a nukleáris fegyverek és a terrorizmus követelt eddig összesen.

Hogyan lehetséges, hogy egy egyszerű influenzajárvány ilyen méreteket öltsön? A válasz korántsem olyan bonyolult. A spanyolnáthaként emlegetett vírus - amely egyebek mellett rendkívül gyorsan mutálódott - sokkal súlyosabb tüneteket produkált, mint a hétköznapi influenzavírusok általában, ráadásul ezek jóval rövidebb idő alatt jelentkeztek.
A betegség szokatlanul magas lázzal járt, amelyhez kimerültség társult, az influenzából pedig rövid idő alatt vérzéses tüdőgyulladás lett.
A járványt az emberiség történetének legpusztítóbbjaként tartják számon: a Föld lakosságának közel 20-40%-át érintette, alig két év alatt pedig közel ötvenmillió áldozatot követelt.

2 millió halott évente: a malária okozta járványok

A malária, más néven váltóláz egyike azoknak a betegségeknek, melyek a mai napig milliók életét követelik: évente több száz millió megbetegedés történik, melyek közül több mint egymillió halálos kimenetelű. A malária először az 1600-as években ütötte fel a fejét, és azóta időszakos járványokat okoz a világ számos pontján.

A maláriáért felelős kórokozókat az úgynevezett Anopheles szúnyog nősténye terjeszti. A kórokozók a véráramból a májba jutnak, és ott szaporodni kezdenek, majd ismét a véráramba kerülnek, és az egész testben elszaporodnak.

A tünetek a fertőző szúnyog csípése után 10-35 nappal jelentkeznek, de bizonyos kórokozók esetében a lappangási idő akár több év is lehet. Kezdetben hidegrázás, láz, izomfájdalmak és fejfájás jelentkezik, de ezekhez társulhat hasmenés, étvágytalanság, hányinger és hányás is. Ha ezek a tünetek el is múlnak, az időszakonként előzmények nélkül fellépő, 40-41°C-os láz már minden bizonnyal maláriát jelez.

Több mint 75 millió áldozat: a pestis okozta járványok

A pestisnek alapvetően három fajtája ismert. A leggyakoribb a bubópestis, amely a véráramba jutva a mirigyekben tojás nagyságú duzzanatokat, sötétkék, vörhenyes kiütéseket okoz. Az elsősorban télen jelentkező tüdőpestis cseppfertőzéssel terjed, és a tüdőt támadja: rendkívül magas lázzal és véres köpetes köhögéssel jár. A harmadik változat, a szeptikus pestis tulajdonképpen vérmérgezés: a halál néhány órával a fertőzés után következik be, még azelőtt, hogy a tünetek megjelennének.

A fekete halálként emlegetett pestis a történelem egyik legnagyobb járványát 1347 és 1353 között okozta - bár hullámai egészen az 1700-as évek végéig tartottak. Délnyugat-Ázsiából indult, és az élénk tengeri kereskedelem következtében rövid időn belül eljutott Konstantinápolyba, Velencébe, Genovába és Marseilles-be, majd onnan egész Európába.

Azok nagy része, akik megfertőződtek a bolhák és patkányok közvetítette pestissel, néhány napon belül meghalt: világszerte megközelítőleg 75 millió ember életét követelte - csak Európában húszmillióan haltak meg a pestis következtében.

• betegség
• járvány
• történelem
• Terasz