Ismeretlen emberszabású maradványaira bukkantak egy ősi sírban

Az eddig ismeretlen faj a Junzi imperialis nevet kapta, maradványait egy ősi kínai sírban találták meg.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
Az eddig ismeretlen faj a Junzi imperialis nevet kapta, maradványait egy ősi kínai sírban találták meg.

Eddig ismeretlen majomfaj egyedének maradványaira bukkantak egy ősi kínai sírban - adta hírül a BBC News. A gibbonféle mára kihalt, ami arra utal, hogy az ember jóval a modern kor előtt hozzájárulhatott a majmok pusztulásához - olvasható a Science tudományos lap aktuális számában. A ma élő emberszabásúak sok faja áll a kihalás szélén, a többi veszélyeztetettnek számít.

A most felfedezett új faj, a Junzi imperialis lehet az első, melynek kihalása az emberi tevékenység közvetlen következménye a Zoological Society of London tudósai szerint. "A világ minden emberszabású majmát - csimpánzokat, gorillákat, orangutánokat és gibbonokat - fenyegeti a kihalás az emberi tevékenység miatt, azt azonban nem gondoltuk, hogy létezett már olyan faj, amelyik az élőhely elvesztése és a vadászat miatt kipusztult. A kihalt Junzi felfedezése azonban fordulatot hozott" - mondta Samuel Turvey, a kutatás vezetője.

Kína középső részén, Sanhszi tartományban, egy nagyjából 2300 éves sírkamrában találták meg a kihalt gibbonféle koponyatöredékét más állatok, hiúzok, leopárdok és egy fekete medve maradványaival együtt. A sír - és talán az emberszabású is - Hszi asszonyé lehetett, aki Kína első császára, Csin Si Huang-ti nagyanyja volt. A császár rendelte el a Nagy Fal építését és az agyaghadsereg elkészítését is.

Az ember tehet a kihalásáról

A gibbont Kínában luxusháziállatként tartották, nemes tulajdonságokkal ruházták fel. A koponyatöredék számítógépes modellje alapján az állat eddig ismeretlen gibbonfajhoz és -nemhez tartozott, valószínűleg néhány száz évvel ezelőtt halt ki. Majdnem bizonyos, hogy a gibbon kipusztulása az ember számlájára írható.

A cikk az ajánló után folytatódik

Miért félünk attól, amit nem ismerünk?

Hogyan formálja a mesterséges intelligencia a mindennapjainkat?

A Femina Klub októberi vendége Rab Árpád trend- és jövőkutató lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között a mesterséges intelligencia rejtelmeiről beszélget. Vajon hogyan fog alakulni a világunk a mesterséges intelligencia térhódításával? Milyen szerepe lesz az AI-nak mindennapjainkban?

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. október 24. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

"Adataink alapján adott korszakban végbemenő intenzív környezetátalakítás hajtotta a gibbonokat dél felé, mai élőhelyükre, Kína messzi déli vidékére, a Junzi esetében pedig a kihalásba" - mondta Helen Chatterjee, a University College London kutatója.

A gibbonok, a legkisebb testű emberszabásúak Ázsia trópusi esőerdeiben élnek. Legtöbb fajukat az erdőirtás, a vadászat és a csempészet fenyegeti. Két gibbonfaj a közelmúltban tűnt el Kínából, az országban még létező többi fajt a Természetvédelmi Világszövetség - IUCN - a súlyosan veszélyeztetettek közé sorolja. A Kínában élő gibbonfajok egyike, a hajnani gibbon ma valószínűleg a világ legritkább emlősfaja, mindössze 26 példánya él.

A kiemelt kép illusztráció, a fotón egy gibbon látható.

Sosem jártak még ilyen közel ahhoz, hogy embert klónozzanak: nagy port kavart a kísérlet

Egyes tudósok vitatják a kínai kísérlet hasznosságát.

Elolvasom
Ezt is szeretjük