Befagyasztott nyugdíj, áfa-emelés: ilyen megszorításokat vár az IMF

Magyarország várhatóan 20 milliárd forintos készenléti hitelt kap az EU-tól és az IMF-től. Hazánk nem az egyetlen ország, amely hitelfelvételre kényszerült, 2009-ben ugyanekkora összeget kapott Románia, de Portugálián is a Nemzetközi Valutaalap segített. A hitelfelvételt és az azzal járó megszorításokat tüntetések kísérték, Romániában lemondott a kormány. Cikkünkben a román és a portugál helyzetet mutatjuk be.

Portugália tavaly tavasszal kapta meg 78 milliárd eurós hitelét, melyben fejében a 2010. évi 9,8%-os költségvetési hiányt 2011-re 5,9%-osra csökkentették, az idén pedig 4,5%-ot kell elérni. Ennek a hitelnek az összege közel négyszer annyi, mint amennyit mi kérünk.

Nálunk 2010-ben a költségvetési hiány 3,8%-os volt, 2011-ben pedig nem hiány, hanem többlet alakult ki, 3,5%-os, bár ehhez nagyban hozzájárult a magánnyugdíjak államosítása, amely nélkül 6%-os lett volna a hiány az EU szerint.

Viszlát, 13. és 14. havi fizetés

Portugáliában az IMF-hitelért cserébe két évre megvonták a havi 1100 eurónál - 330 ezer forint - többet kereső állami alkalmazottak 13. és 14. havi fizetését, és 23%-ra emelték az áfát több olyan terméknél és szolgáltatásnál, ahol eddig 6%, illetve 13% volt. Nálunk nincs 13. havi fizetés egy ideje, 14. havi pedig sosem volt, az áfa viszont 27% lett több termék esetében is úgy, hogy hozzánk még ide sem ért az IMF.

42,5 órás heti munkaidő

További intézkedésként Portugáliában bizonyos jövedelmi csoportokban csökkentették az adókedvezményeket, az egészségügyi, oktatási kiadásokat 10%-kal szorították le, a munkaidőt pedig 42,5 órára emelték. Nálunk 40 óra a heti munkaidő.

Megindult a privatizáció is, elsőként az állami tulajdonban lévő bankot adták el, államosítás vár a nemzeti légitársaságra, az ország legnagyobb közműszolgáltatójára, a villamosenergia-hálózatot üzemeltető cégre, a legnagyobb portugál pénzintézet biztosítási üzletágára, valamint az RTP televízióra.

14%-os munkanélküliség

A portugálok februárban utcára vonultak, a megszorítások miatt ugyanis az ország a hetvenes évek óta nem látott recesszióba süllyedt. A munkanélküliség tavaly az utolsó negyedévben a nyolcvanas évek eleje óta legmagasabb szintre, 14%-ra nőtt a három hónappal korábbi 12,4%-ról. Magyarországon 10,7%-os a munkanélküliségi ráta.

Bércsökkentés, nyugdíjbefagyasztás

Románia még 2009-ben kapott 20 milliárd forintos hitelt, épp annyit, amennyit mi kérünk. Románia ezt követően, tavaly márciusban további 5 milliárd eurót kért.

Ezért cserébe az 5%-on felüli költségvetési hiányt 2011-ig 3% alá kellett szorítani. A munkanélküliségi ráta 7,1%-os volt a hitel felvételekor, 2011-re ez alig 0,1%-kal, 7%-ra változott. Az első hitelfelvétel után az országban 25%-kal csökkentették a közalkalmazottak bérét, az áfa 19-ről 24%-ra emelkedett. Nálunk a közszférában szintén befagyasztották a béreket. A minimálbér egyébként Romániában 48 ezer forint, nálunk 98 ezer forint.

A román kormány a nyugdíjakat és a munkanélküli-segélyeket is csökkentette 15%-kal - egy nyugdíjas átlagosan 30 ezer forintból él havonta -, megadóztatta a tőzsdei jövedelmeket, a közszférából több tízezer embert bocsátott el.

Az egykulcsos adóhoz nem nyúltak 

Érdekesség, hogy Romániában nem nyúltak az egykulcsos adóhoz, csak annyit kértek, hogy az ne csökkenjen 10%-ra a 16%-ról.

Az ország tavaly fordult ismét az IMF-hez egy 5 milliárd eurós hitelért, melynek feltételeit már nem voltak hajlandók az emberek szó nélkül lenyelni. Január elején véres tüntetések kezdődtek, az utolsó csepp az egészségügy privatizációja volt. A román kormány a tüntetések hatására lemondott, az IMF viszont maradt, az újabb megállapodás nem került veszélybe.

• külföld
• christine lagarde
• imf
• Terasz