Íme, az új alkotmány legnagyobb vesztesei

Hétfőn gyakorlatilag összeállt az új alkotmány szövege, amelybe jó pár olyan elem került, aminek sokan nem fognak örülni. Rosszul járnak a melegek, az otthonukat vesztők, a nők, a férfiak, a bírák, de még maga Orbán Viktor is.

Lesz viszont olyan is, aki örül majd az új alaptörvénynek. Ilyen lesz, aki a tényleges életfogytiglani büntetést az alaptörvényben akarta látni, illetve, aki nem akart megyék helyett vármegyéket. A saját tulajdonukat féltők is elégedettek lehetnek, hiszen az önvédelem joga is bekerült az új alaptörvénybe. Részletek.

Házasság csak férfi és nő között

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője kijelentette, a Fidesz olyan alkotmányt akar, amivel mindenki azonosulni tud. Ez a cél viszont az új alaptörvény szövegét tekintve reálisnak egyáltalán nem nevezhető.

Ott vannak például a melegek, akik bizonyosan nem fognak azonosulni az új alkotmánnyal, hiszen abban az áll: a házasság férfi és nő életközössége. Ez pedig annyit jelent, hogy az azonos jogokért küzdő melegek jó ideig biztosan nem házasodhatnak majd.

A melegszervezetek emiatt tüntetni fognak. Mint mondják, az új alkotmány az azonos nemű párokra nem terjeszti ki a különnemű párokat megillető alkotmányos jogokat, és vélhetőleg hosszú évekre másodrendű állampolgárokká nyilvánítja az LMBT közösség tagjait. A Meleg Egyenjogúságért Koalíció április 15-én, pénteken este vonul utcára.

Kimaradt a lakhatási jog

Azok sem jártak sokkal jobban, akik otthonuk elvesztésétől rettegnek. Míg Franciaországban állampolgári joggá vált a lakhatás – ami annyit jelent, hogy perelni lehet az államot, ha nem ad megoldást a lakhatási problémákra -, addig itthon az új alkotmányba csak részben került bele a lakhatási jog.

A pontos szöveg alapján az államnak nem kötelessége felelősséget vállalni azért, ha ezt a jogot nem tudja biztosítani állampolgárainak, hiszen csak „törekednie kell” az emberhez méltó lakhatás feltételeinek biztosítására. A "törekszik arra" pedig nem egyenlő a számon kérhető felelősségvállalással.

Abortusz-szigorítás a nőknek

Az új alkotmány a magzatot a fogantatástól kezdve védi, ami miatt az abortusztörvényt a magzatvédők megtámadhatják az Alkotmánybíróságnál.

Ha ugyanis az új alkotmány védeni rendeli a magzati életet annak fogantatásától kezdve, ráadásul ugyanazon mondaton belül, melyben az élethez és emberi méltósághoz való jogot deklarálja, bármely arra jogosult állampolgár az Alkotmánybírósághoz fordulhat, hogy az állapítsa meg a jelenleg hatályos magzatvédelmi törvény alkotmányellenességét. Ez pedig nagy valószínűséggel azt eredményezné, hogy a bíróság kötelezi a jogalkotót a jelenlegi szabályozás szigorítására.

Hadkötelezettség a férfiaknak

A férfiak is izgulhatnak, hiszen az új alkotmány szövege kimondja: rendkívüli állapot vagy védelmi helyzet esetén be kell vonulni, és ha valaki lelkiismereti alapon megtagadná a fegyveres szolgálatot, az fegyver nélküli szolgálatot köteles teljesíteni.

Bíráskodás 62 éves korig

Míg a férfiaknak háborúba kell menni, addig az idős bíróknak nyugdíjba. Az új alkotmány szerint a jelenleg 70 éves korukig dolgozó bírókat csak az öregségi nyugdíjkorhatárig, jelenleg 62 éves korukig lehetne foglalkoztatni. Az öregségi korhatár 2020-ig fokozatosan, 65 évre nő. A bírók – köztük a Legfelsőbb Bíróság elnöke – levelet írt az alkotmányozókhoz, hogy ezt ne tegyék be az alaptörvénybe. Eddig úgy tűnik, sikertelen próbálkozás volt a nyílt levél, a honatyák ugyanis rábólintottak a módosításra.

Viszlát, Alkotmánybíróság!

Az Alkotmánybíróság jogkörét is csorbítja az új alkotmány, holott korábban arról volt szó, hogy esetleg visszakaphatja jogköreit. Az új alkotmány szerint viszont költségvetési és adókérdésekben addig nem dönthet a testület, míg az államadósság mértéke meghaladja a GDP 50 százalékát. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tervei szerint 2018-ig valósulhat ez meg.

Nem lesz szavazati jog a gyerekek után

Nemcsak a nép, Orbán Viktor is szomorkodhat, hiszen az alkotmányos kérdőívet visszaküldők úgy döntöttek: nem akarnak a gyerekek utáni szavazati jogot. A miniszterelnök ezt elfogadta, ám közölte azt is: bár a kérdőívet visszaküldők nemet mondtak az ötletre, ő nem adja fel a harcot, és az elkövetkezendő években szeretne energiákat fordítani arra, hogy meggyőzze az embereket arról, fontolják meg a jog bevezettetését.

Tényleges életfogytiglani büntetés

Míg a lakhatási jog kikerült az új alkotmányból, addig bekerült a tényleges életfogytiglani büntetés. Ez azért érdekes, mert a büntetési tétel most is létezik, és alkalmazzák is a bírók. Ettől függetlenül a Fidesz-KDNP-nek és az alkotmányozó kérdőívet visszaküldőknek fontos volt, hogy ez is bekerüljön az alaptörvénybe.

Önvédelem joga

Bekerült az alaptörvénybe az önvédelem joga is, attól függetlenül, hogy a Büntető törvénykönyvben már ez is szerepel.

Eszerint nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személyei, javai vagy közérdek elleni jogtalan támadás elhárításához szükséges. Szakértők szerint e két jog azért került be az alaptörvénybe, hogy később az Alkotmánybíróság ne tudja megsemmisíteni a Btk.-k ide vonatkozó rendelkezéseit.

Nem lesznek vármegyék

Sokáig ment a vita, hogy a megyék vármegyék legyenek-e vagy sem. Végül a Fidesz-KDNP úgy döntött, maradnak a régi névnél, és elvetik a merőben új ötletet, pedig az a fórumozók egyik kedvenc témájává vált.

• kormány
• alkotmány
• belföld
• Terasz