Így nézett ki Hatsepszut, a női fáraó

Hatsepszut alakja elvész a gigászi piramisok uralta egyiptomi homokban. Gyűlölték őt, ki akarták törölni az emberek emlékezetéből, ám e nagyszerű asszony öröksége túlélte az évszázadokat és az évezredeket.

Nem elégedett meg az alárendeltséggel

A király leánya, a király nővére, Isten menyasszonya, a király nagy felesége titulusok mind-mind arra a céltudatos nőre utalnak, aki nem elégedett meg az alárendelt gyermeki, testvéri, házastársi szereppel, hanem a legfőbb méltóságot követelte magának: nőként vált fáraóvá, és egész Egyiptomot emberi és fáraó-isteni akarata irányította.

Az ókori Egyiptomban a nők gondoskodhattak magukról, örökölhettek, illetve önálló vagyon fölött rendelkezhettek anélkül, hogy a ház urának véleményét kikérték volna. Ez azonban csak a családon belül volt így. A fáraó udvarában azt tartották, hogy ők viszik tovább a szent vért a dinasztiában. Ebből kifolyólag, hogy ne hígítsák az isteni származást, gyakran házasodott össze nővér és fivér. Ez történt Hatsepszut és testvére, II. Thotmesz között is.

I. e. 1500 táján III. Thotmesz örökölte a trónt, aki ekkor még gyermek volt. Hatsepszut - mint kormányzó - kedvére valónak tartotta a hatalomgyakorlást, ezért Thotmesz gyermekéveiben kidolgozott egy tervet arra, hogy megerősítse a hatalmát.

Először is meg kellett alkotnia születésének mítoszát. Az ókori Egyiptomban úgy tartották, hogy a fáraók az istenek gyermekei, ezért Egyiptom királynőjének, hogy kormányozhasson, egy isten leányának kellett lennie.

A fáraók számára ugyanakkor a halál talán még fontosabb volt, mint a földi élet. Hatsepszut a Királyok völgyében akart temetkezni, pontosan úgy, mint egy fáraó. Hogy törvényesen elismerjék, apjának, I. Thotmesz fáraónak a múmiáját átszállíttatta oda, ahol a saját jövendő sírhelyét kívánta kialakíttatni.

Udvari cselszövések

A fáraónő mindenkor számíthatott az udvari építész, a befolyásos Senenmut támogatására. Vélhetően szeretők is voltak, legalábbis azon szobrok üzenete szerint, melyek ugyanolyan nagyságban ábrázolják őket. Ha nem lett volna közöttük valamilyen különleges kapcsolat, akkor Hatsepszut soha nem engedte volna, hogy ne az ő szobra legyen az első a többi között.

Mindemellett feltártak egy folyosót, mely összeköti a királynő sírját - a fenséges Deir el-Baharit - az építész kicsi és jelentéktelen sírjával, és szimbolizálja kapcsolatukat, melynek a túlvilágon is folytatódnia kellett.

Hatsepszut sírja azonban befejezetlen maradt, és halála után el akarták tüntetni még az emlékét is. Nevét az összes feliratról eltávolították, és nem említették a fáraók kronologikus felsorolásában sem.

Honnan ez a rosszindulat?

II. Ramszeszt gyanúsították sokáig a gyűlölethadjárat vezetésével, ő azonban 150 évvel később élt. Sokkal valószínűbb, hogy utódja, III. Thotmesz lehetett a történelemhamisító. De akkor miért engedte őt eltemetni a Királyok völgyében, így fogadva el törvényesnek Hatsepszut uralkodását? Nem egy kérdés vár még válaszra. Akárki is próbálta kitörölni Hatsepszut nevét a történelemből, nem sikerült neki. Az első női fáraó hírneve túlélt 3500 évet, és ma is él.

Az egyiptomi legendákban az UFO-kutatók előszeretettel fedeznek fel földönkívüli tevékenységet. Ha te is kíváncsi vagy a velük kapcsolatos elméletekre, kattints ide, és ismerd meg a titokzatos dogonokat!

Cikkünk Irene Bellini és Danilo Grossi Rejtélyek birodalma című könyve alapján készült, mely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. Képek: hu.wikipedia.org, Hatsepszut szócikk, JLCA; savannahm22.wordpress.com/2010/02/26/s-s-information-about-hatshepsut.

• történelem
• híres nők
• egyiptom
• Terasz