Így néz ki a Föld 10 milliárd fényév távolból
Döbbenetes videóval
Az univerzum születése óta tágul. Most megnézheted, mekkora méreteket öltött máig.

Ez is érdekelhet

A mérték a lényeg: tévhitek a szénhidráttal kapcsolatban (x)

Szárnyal a budapesti VictoriaShop! (x)

Turbózd fel a halfogyasztásod idén ősszel! (x)

Frissítsd fel a karácsonyi dekorációt rózsaarannyal! (x)

Nézd meg, honnan érkezik a reggeli kávé a poharadba

Tasnádi Bence színész jóképű, tehetséges és lázadó – Akárcsak Mozart, akit játszik

beauty and style

A 29 éves Rita Ora durván rákattant a cipődivatra: legújabb fazonjai éppolyan dögösek, mint ő maga »

Feszesíti a petyhüdt bőrt, elsimítja a mikroráncokat: a frakcionált CO2 lézeres kezelés korrigálja a bőrhibákat »

Nőiesek, és szépen elrejtik a hasat ezek a szettek: előnyös fazonok gömbölyded idomokra »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A 18. század végétől kezdve a csillagászok és a fizikusok egy sor fontos felfedezést tettek, és jelentős előrehaladást értek el a műszaki fejlődés területén is. Ez a csillagászok számára lehetővé tette, hogy első ízben tudjanak meg valamit a csillagok fizikai tulajdonságairól, és olyan fejlődést indítottak el a csillagászat terén, melynek köszönhetően ma már a saját szemeddel láthatod, hogyan születik egy csillag, és megtapasztalhatod az univerzum lenyűgöző végtelenségét.

Tűszúrásból galaxisok milliárdjai

A csillagászat kezdeti időszakában a csillagok csak tűszúrásnyi fénypontok voltak az éjszakai égen. Ahogy nőtt azonban a csillagászati távcsövek fénygyűjtő képessége, úgy tudták a csillagászok a távoli égitestek fényét egyre bonyolultabb vizsgálatoknak alávetni.

A 20. század a csillagászat forradalmát hozta, nyilvánvalóvá vált ugyanis a világegyetem valódi kiterjedése. A csillagködök természete azóta képezte heves vita tárgyát, amióta a 21. században az első színképeket el tudták készíteni. A legtöbb csillagász úgy vélte, hogy a spirálködök számtalan csillagból állnak, viszonylag kicsik, és a Tejútrendszer körül keringenek, míg mások szerint hatalmasak és elképzelhetetlenül messze fekvő, önálló galaxisok lehetnek.

A vita végül Henrietta Leavitt és Edwin Hubble munkásságának köszönhetően dőlt el. Leavitt kidolgozott egy módszert a csillagok tényleges távolságának a megállapítására, melyet alkalmazva Hubble bebizonyította, hogy a legtöbb galaxis sok millió fényévre van tőlünk.

Tágulás és eredet

Hubble mérései azt is eldöntötték, hogy a világegyetem hatalmas kiterjedésű, és elvezettek egy fontos felismeréshez: minél távolabb van egy galaxis, annál nagyobb sebességgel távolodik. Hubble ebből arra a következtetésre jutott, hogy az egész világegyetem egyenletes sebességgel tágul. Ebből a legtöbb csillagász számára az következett, hogy a világegyetemnek valamikor a múlt egy meghatározott pillanatában és a tér egy meghatározott pontjában kellett keletkeznie.

Georges Lemaitre belga csillagász vetette fel 1927-ben elsőként, hogy a világegyetem egy ősi atomból eredhet. Ám a világegyetem robbanásszem eredetének a részleteit George Gamow és kollégái csak 1948-ban dolgozták ki. Az ősrobbanás vagy gúnyosan a Nagy Bumm fogalmát valójában az elmélet leghevesebb ellenzője, Fred Hoyle alkotta meg. Hoyle ugyanis úgy vélte, hogy a világegyetem állandó állapotú, vagyis folyamatos tágulását az anyag folytonos keletkezése kíséri.

Az univerzum, ahogy még sosem láttad

Hubble munkássága az univerzum kutatásában korszakalkotó volt, és meghatározta a tudomány egész jövőjét. 1948 és 1991 között a kaliforniai Palomar-hegyen felállított ötméteres Hale-távcső volt a világ legnagyobb működő csillagvizsgáló távcsöve, az 1990-es években azonban a vékony tükrök és a számítógéppel vezérelt rendszerek kifejlesztésének köszönhetően az óriás távcsövek új generációja jelent meg, melyek merőben új típusú objektumokat tártak a csillagászok szeme elé. Ezek egyike a Hubble-űrtávcső, melynek különlegessége, hogy légkörön túli elhelyezésének köszönhetően képalkotását nem zavarja a légköri fényelnyelés, felbontása pedig minden más távcsőét felülmúlja.

A Hubble űrtávcsőnek köszönhető többek között a Plútón túli Kuiper-objektumok felfedezése, a Naprendszeren kívüli bolygók, valamint a világegyetem nagy léptékű szerkezetének tanulmányozási lehetősége.

A Föld, fényévmilliárdnyi távolságra

Ma már sejtésünk lehet arról, hogy milyen törvények alapján működik az univerzum, milyen bolygók, csillagok, galaxisok találhatók benne, és méretére vonatkozóan is vannak feltételezések. Utóbbi szemléltetésére készült az a videó, mely döbbenetes módon mutatja be az univerzum sejtett méretét - és úgy mutatja be a Földet, ahogy még sosem láthattad.

A videó, mely az American Museum of Natural History és a Rubin Museum of Art közös munkája, a Himalájától távolodva repít a sötét univerzumon át, csillagok, bolygók, galaxisok, kvazárok és naprendszerek végtelenjei mellett.

A film alapjául az a négydimenziós, digitális világűratlaszt szolgált, melyet rendszeres időközönként frissítenek az American Museum of Natural History asztrofizikusai.

Cikkünk megírásában Ian Ridpath Csillagászat című könyve segített.

Ezt is szeretjük