Díjazták az elmúlt év legfurcsább kutatásait: megmosolyogtató kísérleteket végeztek a tudósok

A tudományos világ legnagyobb elismerése egyértelműen a Nobel-díj, amit olyan kimagasló eredményért lehet megkapni, ami nagyban megváltoztatta a világot, és előrébb vitte a fejlődését. A tudósok nagy része ilyen kutatásokat szeretne felmutatni, azonban van, hogy a vizsgált terület nem igazán válik hasznára az emberiségnek.

Az Ignobel-díjat először 1991-ben adták át, és a Nobel-díj paródiájának is tekintik, vagyis olyan kutatók kapják, akik munkája bár minden szempontból megfelel a tudományos elvárásoknak, az általuk vizsgált terület és eredmények viccesek, furcsák, vagy teljesen feleslegesek.

Rágó a járdán és fejjel lefelé lógó orrszarvú

A díjat az Egyesült Államokban, a Harvard Egyetemen adják át, ám a tavalyi évhez hasonlóan 2021-ben ismét online zajlott a díjátadó. Az „elismerést” olyan kutatások kapták, amik először csak megmosolyogtatják az embert, de utána el is gondolkoztatják.

A kémiai Ignobel-díjat nemzetközi kutatókból álló csoport kapta, aminek tagjai Jörg Wicker, Nicolas Krauter, Bettina Derstroff, Christof Stönner, Efstratios Bourtsoukidis, Achim Edtbauer, Jochen Wulf, Thomas Klüpfel, Stefan Kramer és Jonathan Williams voltak. Tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a mozik légterében mérhető emberi eredetű illóanyagokat miként lehet felhasználni a filmek korhatár-meghatározásához, ugyanis a filmben látható jelenetek érzelmi hatásait az általuk kibocsátott szaganyagok formájában közli a közönség.

Az orvosi „kitüntetést” Olcay Cem Bulut, Dare Oladokun, Burkard Lippert és Ralph Hohenberger kapta, amiért bizonyították, hogy a szex hatékony orrdugulás ellen. Eredményeik szerint az orgazmus, nők és férfiak esetében egyaránt javította az orrlégzést, és olyan hatékony volt, mint az erre a célra kifejlesztett orrcseppek és spray-k.

A fizikai Ignobel-díjat Alessandro Corbetta, Jasper Meeusen, Chung-min Lee, Roberto Benzi és Federico Toschi érdemelte ki, akik arra keresték a választ, hogy a járókelők miért nem ütköznek össze a járdán. A kémiai díjat Hiszasi Murakami, Claudio Feliciani, Juta Nisijama és Kacuhiro Nisinari nyerte el, akik azt kutatták, miért is ütköznek össze néha a járókelők a járdán.

A közlekedési Ignobel-díj nyertese Robin Radcliffe, Mark Jago, Peter Morkel, Estelle Morkel, Pierre du Preez, Piet Beytell, Birgit Kotting, Bakker Manuel, Jan Hendrik du Preez, Michele Miller, Julia Felippe, Stephen Parry és Robin Gleed lett, ők azt vizsgálták, hogy biztonságos-e fejjel lefelé szállítani légi úton egy orrszarvút. A válasz egyébként a kérdésre: igen, biztonságos.

Békedíjat érdemelt Ethan Beseris, Steven Naleway és David Carrier kutatása, akik a férfiszakáll védelmi szerepét vizsgálták, eredményeik szerint olyan tompító hatása van, mint a hím oroszlánok sörényének.

A közgazdasági Ignobel-díj a francia kutatót, Pavlo Blavatskyy-t illette, aki szerint minél elhízottabb egy ország vezetője, annál nagyobb a korrupció.

A biológiai díjat a svéd Susanne Schötz kapta, aki a macskák dorombolását, nyávogását, kurrogását, nyöszörgését, csicsergését, ordítását, morgását és fújását elemezte. A vizsgálatokat az emberi nyelv, emberi beszéd felméréséhez használt módszerekkel végezte.

Az ökológiai elismerést Leila Satari, Alba Guillén, Àngela Vidal-Verdú, és Manuel Porcar kapta, akik arra keresték a választ, milyen a járdára ragadt rágógumik baktériumnépessége.

Zavarba hozták a tudósokat: 8 élőlény, ami nem állat, de nem is növény

Az élővilág egyes élőlényei egyáltalán nem könnyítik meg a tudósok dolgát.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• nobel-díj
• tudomány
• kutatások
• vicces
• Terasz