Ez a növény olyasmire képes, amire senki sem számítana: mágneses mezőt generál maga körül

Amikor biológiaórán felmerül, hogy léteznek húsevő növények, azok a gyerekek, akik addig csupán a vízzel való öntözést ismerték, feszült kíváncsisággal próbálják megérteni, mit is takar ez a tulajdonság.

Tagadhatatlanul érdekes, mondhatni, különc családtagok a Föld flórájában, és egyre több érdekességet fedeznek fel velük kapcsolatban. Egy vizsgálat rámutatott, hogy a Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula) nevű húsevő növény rendhagyó tápanyagfelvételén túl valami sokkal furcsábbra is képes.

Mágneses mezőt képez

A növény édes illattal csalogatja magához a különböző rovarokat, hogy prédáját a másodperc törtrésze alatt kerekded, marokszerű csapdájába zárja, majd speciális nedveivel eméssze fel.

A Johannes Gutenberg Egyetem tudósainak vizsgálata szerint abban a pillanatban, amikor a préda a növény közelébe került, és az összezáródásra kész, mágneses mező keletkezik körülötte. Felfedezésük rendkívüli, hiszen a Vénusz légycsapója az első növényfajok közé tartozik, melyeknél ezt a tulajdonságot tapasztalták.

Bár ez a mező rendkívül enyhe, mégis mérhető: összehasonlításként, a Föld mágnesessége egymilliószor erősebb nála. Akárhogy is, érdemes megismerni, hogyan keletkezik:

- Ahol elektromos aktivitás van, ott mágneses aktivitás is van - mondja Anne Fabricant, az egyetem kutatásában részt vevő kutató. Magyarázata szerint az elektromágnesesség törvényeinek megfelelően minden egyes dolog, amiben elektromos áram van, mágneses mezőt is generál.

Azt is hozzátette, hogy a jelenség, melyet biomagnetizmusnak neveznek, embereknél és állatoknál is jelen van, ám utóbbiak esetében régebb óta vizsgálják természetét, mint a növényeknél.

Fabricant és csapata megfigyeléseik során mágneses mezőre érzékeny atomokat tartalmazó magnetométereket használtak. Elektromos energiát képeztek, és azt átáramoltatták a növényen, mely a csapdájaként funkcionáló rész összezárásával reagált. Az elektromosság tehát kulcsfontosságú szerepet tölt be a növény zsákmányejtésében.

3 további érdekesség a növényről

Az már most borítékolható, hogy a növény mágnesessége miatt még sok érdekes vizsgálatot folytatnak majd le a tudósok, de a Vénusz légycsapója nem csak e tulajdonsága miatt különleges. Nem túlzás a természet mestermunkájának nevezni, hiszen briliáns megoldásokkal áldotta meg a faj fennmaradása érdekében.

Minthogy a növények szaporodásában fontos mozzanat a beporzás, jogosan merül fel a kérdés, hogyan porozhatnak be a rovarok egy olyan növényt, amely éppen azokkal táplálkozik. Mivel virágzata magasan helyezkedik el, a növény szerkezete mintegy kivédi, hogy a beporzást végző rovarok a csapószerkezete közelébe kerüljenek. Így biztosítja faja fennmaradását.

A Vénusz légycsapójának hívogató, édes illatot kibocsátó csapdájában egyébként érzékeny szerkezet lakozik: mindkét felén 3-3 érzékelő szőröcske található. Amikor egy préda megérinti ezeket, a két oldal nyomban összecsapódik.

Az is rendkívül érdekes, hogy ez az összezáródás mindössze fél másodperc alatt történik meg, tehát a fogoly nem sok eséllyel menekülhet el. Csakis akkor juthat ki, ha nagyon apró, mert akkor kibújhat a csapdát cipzárszerűen összefogó fogak között. Ha azonban odabent reked, nincs menekvés: két hétig emésztődik a növény "gyomrában", mely azután, újabb prédára éhesen, ismét kinyílik.

A  világ legfurcsább fái

A mi tájunkon fenyő, tölgy vagy éppen akác nő, de a világon rengeteg izgalmas fát találni: a következő képes összeállítás bemutat néhány különleges fajt.

• növények
• húsevő növény
• érdekesség
• mágneses
• élővilág
• Terasz