Hogyan vegyél gyereket 10 óra alatt?

Számos tragikus eseményről hallhatunk a médiából, de talán a legmegdöbbentőbbek közé azok tartoznak, melyek a gyermekkereskedelem sértettjeiről szólnak. A világ kegyetlen, az ember pedig gyarló, és sok közöttük az anyagiak érdekében gátlástalanná váló egyén, akinek mások nyomora, szegénységükből fakadó kiszolgáltatottsága jelenti a megélhetés egyik forrását.

A világ fejlett országainak kormányai összefogások révén, a nemzetközi szervezetek pedig különböző programokkal, de rajtuk kívül segélyszervezetek, önkéntesek is küzdenek a jelenség ellen, mely ártatlan apróságokat kezel egyszerű árucikként.

Kiváltó ok: a szegénység

Az emberkereskedelem - így a gyermekkereskedelem is - a modern rabszolgaság egyik fajtája, ahol a nélkülözésben sanyarú körülmények között élő fiatalok kizsákmányolása zajlik országhatárokon keresztül és azokon belül egyaránt, bár a nemzetközi szervezetek felmérései alapján az olyan elmaradottabb, fejlődő országok fiataljai válhatnak a kereskedők célpontjaivá, mint például Togo, Burkina Faso, India, Nepál vagy Románia, Moldávia.

Több változata is megfigyelhető a jelenségnek, hiszen van, amikor országon belül gyermekkatonáknak rabolják el a fiatalokat, de az áldozatok között legalább annyira gyakoriak a kényszermunkára, rabszolgaságra kényszerítettek, mint a szexmunkára fogottak esetei. Kelet-Európából és a Közel-Keletről viszont legtöbbször menyasszonyként kínálják az általában 13 évesnél fiatalabb lányokat.

A szegénység, a kilátástalanság a reményvesztett családokat megfelelő célponttá teszi a kereskedők szemében, akik vagy a kapott pénz vagy a kereskedők hamis ígéretei miatt mennek bele az üzletbe. A szülőkben ugyanis egy szebb jövő reményét kelti a gyermek számára történő oktatási lehetőség megteremtése.

Az UNICEF felmérései szerint világszerte évente több mint másfél millió gyermek esik a kereskedelem áldozatává, akik nagy része nyugat-európai és észak-amerikai befogadókhoz, családokhoz kerül. A 2010-es haiti földrengés után az ország mindent elvesztett fiataljai elsődleges célponttá váltak.

Tíz óra alatt gyereket venni?

2008-ban Dan Harris, az ABC News amerikai hírcsatorna riportere tett kísérletet tett, hogy vajon New Yorkból elindulva mennyi időbe telne Haitin illegális módon egy gyerekhez jutni. A reggel hét órai indulást követőn délután fél öt magasságában már egy magát kormánytagnak nevezett személlyel tárgyalt. A hitelesség kedvéért Dan kifejezetten 10-11 éves kislányt szeretett volna magának szerezni.

Az említett kereskedő 300 dolláros árát 150-re sikerült lealkudnia. Ezután a riporter összekötője egy helybelivel egyeztetett le találkozót, aki már 10 ezer dollárra taksálta a gyermeki élet értékét - az ár azért volt ennyire magas, mert - elmondása szerint - Dan biztos lehet abban, hogy a kislány mindent megtesz, amit csak kér tőle. Így tehát az utazás idejét beleszámolva mindössze 10 óra elegendő volt ahhoz, hogy valaki törvénytelen úton gyermekrabszolgához jusson.

Dan Harris egyúttal egy olyan, nyolcéves kislánnyal is találkozott, akit szülei kénytelenek voltak rabszolgának eladni egy náluk épphogy módosabb családnak. Eljövetele óta egyszer nem beszélt a szüleivel, vizet hord, és naphosszat dolgozik, ha pedig valamit nem csinál megfelelően, kiabálás és sok verés a büntetése. A fátyolos tekintetű kislány leghőbb vágya volt, hogy egyszer autót vezethessen.

Nemzeti összefogás a gyerekkereskedelem ellen

Az ENSZ 2005 és 2015 között megvalósítandó, 15 millenniumi céljának egyike a szegénység elleni küzdelem, mely a jelenség legfőbb kiváltójának tekinthető. A szervezet által megfogalmazott jegyzőkönyvet, mely különös tekintettel a nőket és gyermekeket érintő emberkereskedelem visszaszorításáról és büntetéséről szól, 135 ország írta alá. Ők a kereskedelem elleni küzdelemben az ebben megfogalmazott elveket tartják be és követik.

Az ENSZ és szakosodott szervezete, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet - ILO - mellett az UNICEF, a Világbank, a WHO, a Vöröskereszt és önkéntes szervezetek is különös hangsúlyt helyeznek a kiváltó tényezők elleni harcra. Fontosnak tartják a veszélyeztetett családok megfelelő tájékoztatását, az oktatási, munkaerő-piaci helyzet javítását, hiszen ezáltal nem kerülhetnének olyan csapdába a szülők, hogy a gyerekekről le kelljen mondaniuk - bár sok esetben rablásokról és nem üzletszerű megállapodásról van szó.

Fotók: blog.lwr.org; orphansmom.com.

• érdekességek a világból
• társadalmi probléma
• Terasz