Hogyan jön létre az arany? A tudósok válasza az évezredes kérdésre
Az alkimistáknak nem sikerült előállítaniuk az aranyat. Talán azért, mert nem a Földön keletkezik.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Az arany az egyik legértékesebb nemesfém a Földön. Napjainkban használja többek között az ékszeripar, az elektronikai ágazat, az orvostechnikai ipar: implantátumokat, fogászati csapokat, sztenteket (értágító hálókat) gyártanak belőle. A történelem során fizetőeszköz volt, az alkimisták pedig a középkortól kezdődően próbáltak más fémekből aranyat csinálni.
Az aranymosók valószínűleg már a bronzkor óta igyekeztek a folyóvízből kinyerni az értékes nemesfémet, az ókorban pedig a világ számos pontján megnyitottak az első aranybányák - általában uralkodói felügyelet alatt -, ahonnan a kibányászott arany a kincstárba került. Ám hogy a földben található arany hogyan is jön létre valójában, azt sokáig nem tudták az emberek.
Hogyan jön létre az arany?
Az arany nem a földkéregben - és még csak nem is a földköpenyben - keletkezik, emiatt pedig földi mennyisége véges. A Földön megtalálható nehézelemek szupernóvákban, csillagok belsejében, neutroncsillagok ütközése során jönnek létre. Tehát az arany valójában a világűrből származik.
Fotó: DrPixel / Getty Images Hungary
Sokáig úgy fogalmazták meg, hogy két halott csillag összeütközése következtében indul el az a folyamat, mely végül az arany keletkezéséhez vezet. A robbanás következtében megdermed, majd útra kel a világűrben. A Földre pedig bolygónk gravitációs mezőjének köszönhetően kerül.
A darmstadti Helmholz Nehézion-kutatási Központ szakemberei azonban a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society (MNRAS) szakfolyóiratban tették közzé azokat a kutatási eredményeiket, melyek ennél jóval részletesebben magyarázzák, hogyan is alakul ki az arany a világűrben.
2017-ben a gravitációs hullámok első észlelése során a tudósok úgy gondolták, hogy a neutroncsillagok egybeolvadása lehet a kulcs. A fekete lyukak körüli, úgynevezett akkréciós korongokat is vizsgálták, melyekben forró és sűrű anyagok keringenek. Ám mivel pontos összetételük ismeretlen, így kérdéses, hogy minek is köszönhetőek azok a szabad neutronok, melyek a nehézelemek létrejöttében kulcsfontosságú szerepet játszanak.
Vásárolj Femina Klub bérletet!
Vásárolj bérletet, és vegyél részt a 2025-ös év különleges előadásain, ahol izgalmas témákról hallhatsz elismert szakértőktől és közéleti személyiségektől.
- Knapek Éva, aki a társfüggőségről és a mérgező kapcsolatokból való szabadulásról beszél. 2025.01.07.
- Kajdi Csaba, aki humorral és őszinteséggel osztja meg tapasztalatait nőkről és élettapasztalatairól "Anyámtól a modellekig" témában. 2025.02.19.
- Steigervald Krisztián, aki a generációk közötti kommunikáció kihívásait tárgyalja "Boomerek és Zoomerek" című előadásában. 2025.04.09.
További részletek: feminaklub.hu/
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
A Helmholz Nehézion-kutatási Központ szakembereinek vizsgálata szerint minél nehezebbek ezek az akkréciós korongok, annál több proton alakul át bennük neutronná. Tehát annál nagyobb az esély a nehézelemek, így az arany kialakulására is. Ez azonban csak egy határig igaz, mert, ha túl nagy az akkréciós korong tömege, a neutronok visszaalakulnak protonná. Az arany (illetve a nehézelemek) létrejötte szempontjából az akkréciós korong optimális tömegének egy század és egy tized naptömeg között kell hogy mozogjon. Tehát az arany kialakulásáért a neutroncsillagok összeolvadásakor születő akkréciós korongok felelnek - amennyiben optimális a súlyuk.
Eddig soha nem látott galaxisokat fedezett fel egy amatőr csillagász: majdnem szem elől tévesztették a kutatók
Az új galaxisok elkerülték az űrkutatók figyelmét, de egy amatőr csillagász kiszúrta őket.
Elolvasom(Képek: Getty Images Hungary.)
OLVASD EL EZT IS!
