Iskolaköpeny és nyelvoktatás: Hoffmann Rózsa legtöbbet vitatott ötletei 2012-ben

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy megreformálja az oktatási rendszert, amire kétségkívül égetően nagy szükség is van.

Ötletei azonban nem mindig aratnak osztatlan sikert - összegyűjtöttük, 2012-ben milyen ötletei voltak az államtitkárnak, amik aztán éles vitákat eredményeztek.

Testnevelés minden nap

Szeptembertől az iskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamán kötelező jelleggel bevezették a heti ötszöri testnevelésórát abban a reményben, hogy ezzel javul a fiatalok egészségügyi állapota, kevesebb lesz a túlsúlyos vagy gerincproblémával küszködő gyerek.

Hoffmann Rózsa június végén számolt be arról, hogy a kabinet elfogadta a bevezetéssel kapcsolatos jelentést, ám a mindennapi testnevelésóra nem aratott osztatlan sikert: többen aggódtak amiatt, hogy egy ilyen újítás bevezetéséhez nem rendelkezünk elegendő emberi erőforrással, és a felszerelés, illetve maga a tornatermek száma is kevés lesz ehhez.

A Széchenyi-terv finanszírozásával azonban megkezdődött a pedagógusok továbbképzése, és a tervek szerint ebből finanszírozzák majd a technikai feltételek megteremtését is - ahol pedig nem megoldható, hogy minden osztálynak minden nap legyen órája a testnevelésteremben, ott a helyi sportlétesítményekkel kell együttműködni, tette hozzá Hoffmann Rózsa.

Azzal valószínűleg mindenki egyetért, hogy ha a testmozgást megszerettetnék a fiatalokkal még az általános-, illetve középiskolában, azzal sok későbbi egészségügyi problémát lehetne megelőzni. Ám sokan úgy gondolják, egy lelkes, motivált pedagógus erre heti két vagy három órában is képes lehet, és a heti öt testnevelésóra többet árt, mint használ, ha azokat egy kiégett, megfáradt tanár tartja - amire minden esély meglesz, ha mégsem vezetik be a tanári életpályamodellt.

Angol mint második nyelv

Hoffmann Rózsa 2011-es, nyelvoktatással kapcsolatos ötlete is nagy port kavart. Akkor az államtitkár azt javasolta, hogy a nyolcosztályos gimnáziumokban kettő helyett három nyelvet tanuljanak a diákok, idén viszont azon kezdett gondolkodni az oktatásért felelős államtitkárság, hogy nem lenne-e jobb, ha az angolt nem első, hanem csak második idegen nyelvként tanítanák.

Az indoklás az, hogy ha a diákok a "könnyű" angol nyelvet sajátítják el elsőként, akkor később kevésbé lesznek motiváltak egy második idegen nyelv elsajátítására, míg ha elsőnek egy neolatin nyelvet tanul valaki, akkor az később könnyebben elsajátít egy második nyelvet is - magyarázta az államtitkár a nyelvészeti szempontból nem teljesen szilárd lábakon álló állásfoglalást.

Az angol nyelv háttérbe szorítása azért sem lenne szerencsés, mert a Workania állásportál tavaly év végi felmérése szerint a hirdetők 61%-nevezi meg az angol nyelvet a pozíció betöltésének feltételeként, a németet a munkáltatóknak csupán a 14,3%-a várja el, a franciát pedig alig 3,9%-uk, vagyis az angol nyelv ismeretének hiánya akár tömeges munkanélküliséghez is vezethetne.

Vissza az iskolaköpenyt!

Talán az egyik legnagyobb vitát nem is a testnevelésórák vagy a nyelvtanulás, hanem az iskolaköpeny kérdése váltotta ki: az iskolaköpeny újbóli kötelező bevezetésével kapcsolatban az államtitkár az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, ilyen rendelet egyelőre nem készül, de egyáltalán nem kizárt, hogy lesz, persze csak egy alapos felmérés után. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: ő személy szerint egyértelműen támogatná a kötelező köpenyviselést, az ugyanis egyrészt az iskolához, közösséghez való tartozást, a fegyelmet erősítené, másrészt olcsóbbá tehetné a gyerekek ruházkodását is.

A szakpolitikus hozzáfűzte: ha a köpenyviselés kötelező lesz, azt az állam is támogatja majd valamilyen módon, hiszen, ha a közoktatás ingyenes, az államnak az eszközöket is biztosítania kell.

Az internetes vitákból is látszik, hogy van, akiknek tetszik az ötlet, mondván, így megelőzhető lenne, hogy a gyerekek kinézzék maguk közül azokat, akiknek a szülei nem engedhetnek meg maguknak drágább ruhákat, vagy meg lehetne akadályozni azt, hogy a lányok túl kihívó ruhát viseljenek az órákon.

Sokak szerint azonban az iskolaköpeny ezeket a problémákat nem megoldaná, legfeljebb csak eltakarná, hiszen egy ruhadarabbal nem helyettesíthető az erkölcsi normák családon belüli átadása, és ha a köpeny egyforma is, mindig lesz, akinek drágább a cipője vagy a tolltartója.

• belföld
• hoffmann rózsa
• oktatási törvény
• Terasz