Hivatalos: Fukusima az új Csernobil
Így hat ránk a japán atomkatasztrófa
Veszélyesek a japán élelmiszerek? A magzatra milyen hatással lehet a sugárzás? Íme, a válaszok!
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A fukusimai erőműben bekövetkezett katasztrófa minősítését a nukleáris eseményeket rangsoroló skálán az eddigi ötös fokozatúról a legmagasabb, hetes fokozatúra emelték. Így a baleset egy szintre került az eddigi legsúlyosabb, csernobili katasztrófával. Kezdhetünk félni?
A fukusimai atomreaktor sérülése óta folynak a találgatások, hogy a sugárzás milyen hatással lehet az emberi szervezetre, egyáltalán, Európa megérzi-e a katasztrófa emberi szervezetre gyakorolt hatásai.
A hírek egyre aggasztóbbak, sőt, akár félelemre is adhatna okot, hogy a fukusimai balesetet már hivatalosan egy szintre emelték a csernobili katasztrófával.
Az új Csernobil, de nem úgy
Fukusima valóban az új Csernobil, de nem úgy - röviden így lehetne összefoglalni a helyzetet. A magyarázat szerteágazó, a legfontosabb különbség Aszódi Attila egyetemi docens szerint, hogy Csernobilban az üzemanyag 4%-a is kijutott a környezetbe, ami rendkívül magas érték, és hosszú távon okoz károsodást.
- A jelenlegi japán adatok alapján Fukusimában viszont nem jutott számottevő mennyiségű üzemanyag a környezetbe, valamint a jód- és a céziumkibocsátás is csak 7%-a a csernobilinek - közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója az MTI-vel.
Adott a kérdés, hogy miért is van egy szinten a két katasztrófa, ha a hatás nem ugyanaz? Erre Aszódi Attila elmondta, a szigorítás mögött az áll, hogy a számítások igazolták: az ott élőket egy év alatt érő sugárdózis 20 millisievert fölé emelkedhet, ami jelentősen meghaladja a lakossági dóziskorlátot.
A kitelepítési zónát a japánok ki is terjesztették, a 20-30 kilométeres környezetben lakókat megkérték arra, hagyják el otthonukat.
Nem veszélyes az emberi egészségre
További különbség a két katasztrófa között, hogy Japánban a baleset miatt nem voltak olyan esetek, amelyek közvetlenül veszélyesek lettek volna az emberi egészségre.
A szakemberek azt is cáfolják, hogy a Japánból érkező élelmiszerek ártalmasak lennének. Ezeket a termékeket egyébként is szigorúan ellenőrzik a hatóságok, és a határértéket meghaladó többletterhelés esetén fogyasztási korlátozásokat vezetnek be, de erről azonnal értesülni fogunk.
Kérdés még, hogy a Japánban történtek hatással lehetnek-e a magzatra, fennáll-e annak a veszélye, hogy fejlődési rendellenességgel szülessen meg emiatt egy gyermek.
Aszódi Attila szerint mindenki megnyugodhat, erre nincs reális esély. Mint írja, a csernobili baleset radioaktív kibocsátása sokkal nagyobb többletterhelést okozott hazánkban, és annak sem volt kimutatható egészségügyi hatása - a magzatokra sem.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.
Promóció
A mostani fukusimai kibocsátás során mintegy ezerszer kevesebb radioaktív anyag jutott ki a környezetbe, mint 1986-ban Csernobilból, ráadásul sokkal távolabb történt tőlünk ez a mostani esemény, és sokkal kisebb magasságba jutott fel a szennyeződés. Emiatt Fukusima negatív egészségügyi hatásával Magyarországon nem lehet számolni sem a magzatok, sem a gyerekek, sem a felnőttek között.
