Emiatt érdemes inkább házasodni

A szorosabb kapcsolatra lépő párok manapság jelentős számban választják a házasság helyett az élettársi kapcsolatot, amely lehetőséget ad a házasságkötés nélküli együttélésre.

Azt azonban nem árt tudni, hogy a házastársak és az élettársak vagyonjogi jogviszonyai között lényeges különbségek vannak. Sokan akadnak, akik azt gondolják, hogy kedvezőbb helyzetbe kerülnek, ha nem mondják ki azt a bizonyos igent az anyakönyvvezető előtt.

Házassági vagyonközösség

Házasságkötéskor a felek között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik.

Ezt azt jelenti, hogy mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereznek a felek - és a törvény értelmében nem tartoznak valamelyik fél különvagyonába -, a házastársak osztatlan közös tulajdonát képezik. Ugyanakkor a házastársak a közös vagyon terheit is együttesen viselik, beleértve az esetleges adósságokat is.

Az adósság abban az esetben is közös teher, ha azt csak az egyik házastárs vette fel a másik fél tudomása nélkül. A különvagyon haszna - adott esetben például az egyik fél különvagyonát képező vállalkozás nyeresége - is közös a házastársak esetében.

Mi történik halál esetén?

Valamely házastárs halálakor az életben maradó fél öröklése attól függ, hogy az elhunyt félnek volt-e gyermeke.

Amennyiben igen, úgy a hagyatékot, valamint a házassági vagyonközösségből az elhunyt fél részét a gyermek vagy gyermekek öröklik, amíg az életben maradó házastárs özvegyi haszonélvezetet örököl. Ezt a szabályt azonban felülírhatja, ha az örökhagyó végrendelkezik. Ebben az esetben ugyanis az özvegy kötelesrészre tarthat igényt. Amennyiben az elhunyt házastársnak gyermeke nem volt, úgy az özvegy tulajdonjogot örököl.

Élettársi vagyonjog

Az élettársi jogviszony létrejöttével - hasonlóan a házassághoz - ugyancsak jogilag szabályozott közösség jön létre. Az élettársi közösség fogalma a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján definiálható, amely szerint élettársaknak azok tekinthetők, akik házasságkötés nélkül, érzelmi és gazdasági közösségben élnek együtt.

A bírósági gyakorlat szerint ez az együttélés feltételezi a felek közös lakásban való együttélését, a közös háztartás fenntartását, valamint azt is, hogy a kívülálló személyekkel szemben az összetartozásukat kifejezésre juttatják. Ezen feltételek teljesülése esetén megállapítható az élettársi vagyonközösség fennállása, akkor is, ha a pénzkezelést kizárólag az egyik fél végzi, vagy ha a közös háztartás kiadásait csak az egyik fél viseli. A vagyoni viszonyok rendezése a Polgári Törvénykönyv rendelkezései értelmében úgy működik, hogy az élettársak együttélésük alatt szerzett tulajdona közös tulajdon, ami olyan arányban illeti meg őket, amilyen arányban a vagyon(tárgy) szerzésében közreműködtek.

Ha pedig a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. Fontos, hogy a háztartásban végzett munka és a gyermeknevelés is a szerzésben való közreműködésnek számít. Az élettársak esetében - a házastársakkal ellentétben - a különvagyon haszna nem közös.

Továbbá a jelenlegi jogszabályok szerint az élettársak nem tartoznak a törvényes örökösök közé, így nincs jogi akadálya annak, hogy a tulajdonos fél halála után az örökösök kirakják abból az ingatlanból, amiben esetleg előtte évtizedekig lakott.

Az élettárs csak végrendelet útján örökölhet az elhunyt után. Ami azonban vagyonjogi szempontból az élettársi kapcsolat előnye, hogy az egyik élettársat terhelő adósság nem minősül közös adósságnak. Az mindenesetre biztos, hogy az élettársi vagyonjogi perek általában legalább kétszer annyi ideig tartanak, mint a házassági vagyonjogi perek, ugyanis hosszas eljárást igényel az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítása.

Ez alól kivétel, ha nyilvántartásba vett élettársakról van szó, valamint annak vizsgálata, hogy mekkora volt a felek bevétele az életközösség időtartama alatt, illetve, hogy pontosan milyen arányban vettek részt a szerzésben. A törvény rendelkezéseitől azonban a felek mind a házasság, mind az élettársi jogviszony vonatkozásában eltérhetnek, amennyiben a vagyoni viszonyaikat vagyonjogi szerződéssel rendezik egymás között.

• házasság
• család
• belföld
• élettárs
• Terasz