Hatsepszut, a sikeres női fáraó lenyűgöző története: miért tüntették el mégis a nevét?

Amikor azt halljuk, egyiptomi uralkodónő, automatikusan Kleopátrára gondolunk. Noha ő is lényeges alak volt, nem az egyetlen nő, aki uralkodói szerepet töltött be a birodalomban. Az egyik legjelentősebb a női fáraó Hatsepszut volt, aki mintegy 22 esztendeig irányította sikeresen Egyiptomot.

Érdekes, hogy nevét e 22 év ellenére szinte mindenhonnan lekaparták, eltüntették. Felmerül a kérdés, miért, és egyáltalán, ki is volt Hatsepszut?

Hatsepszut a fáraói székben

A hölgyek legnemesebbike, Hatsepszut, azaz Henemetamon Hatsepszut I. Thotmesz és Ahmen lányaként született a XVII. dinasztiába. II. Thotmesz féltestvére, egyúttal felesége is volt. Neve annyit tesz, aki egy Ámonnal, azaz a Napistennel. Uralkodói neve Maatkaré volt.

Királyné lett, majd miután férje meghalt, magasabb pozícióba került. Először nem közvetlenül ő került a trónra, hanem mostohafia, III. Thotmesz, aki azonban gyermekként még nem uralkodhatott önállóan. Mostohafia férje egyik ágyasától, Iszettől született. Hatsepszutnak egyébként feltehetőleg egy lánya volt, akit Nofrurénak hívtak.

Az uralkodónő tehát III. Thotmesz régenseként került Egyiptom élére, de később, a hetedik év táján elragadta tőle a teljes hatalmat, és fáraónak kiáltotta ki magát. III. Thotmesz csak az ő halála után jutott szóhoz uralkodóként.

Az uralkodónő fokozatosan vette át a hatalmat. Tudatosan haladt jól felépített propagandával és támadhatatlan segítséggel: az istenekével. Bár hagyományos hercegnői nevelést kaphatott, mindig azt hangoztatta, hogy apja valójában őt akarta utódjának a trónon. Templomának képei pedig arról meséltek, hogy isteni akarat, hogy ő legyen a fáraó. A felrajzolt történet szerint Ámon főisten nemzette őt úgy, hogy apja képében meglátogatta anyját. Egy másik kép a karnaki templomban arról szól, hogy Ámon szobra egy ünnepi körmeneten Hatsepszutot jelölte ki a trónra.

Virágzó ország

Hatsepszut nem volt túl harcos kedvű, de mégsem volt akármilyen fáraó. Nagyobb hadjáratai nem voltak, csupán kisebb felkeléseket kellett visszavernie. Uralkodása alatt viszont virágzó volt a kereskedelem, különösen az arany-, a tömjén-, a párducbőr-, az elefántcsont- és a fakereskedelem.

Fáraói éveiben meghatározó szerepet töltött be az építkezés. E tekintetben messze túltett a dinasztia más fáraóin. Nagyszabású építkezések, bővítések és renoválások egész sora zajlott a 22 év alatt. Thébában bővítette a karnaki és luxori templomegyüttest, Közép-Egyiptomban sziklaszentélyt emeltetett, melyet ma Szpeosz Artemidosz néven ismernek. Hatsepszut halotti temploma pedig, a Dzseszer-dzseszeru - Dejr el-Bahari-i templom - kiemelkedő szépségű templomépítészeti alkotás, telis-tele Hatsepszut életének főbb, valós és fiktív, propagandacélú eseményeinek, állomásainak képi megjelenítéseivel.

Uralkodóként sok magánszobrot ajándékoztak a templomoknak, és számos díszes magánsírt is létesítettek, ami arra mutat, hogy gondoskodott az udvarában tevékenykedők jólétéről.

Titokzatos szerelmi szál?

Hatsepszut megözvegyült, de valószínűleg nem maradt magányos. Gyönyörű templomának tervezőjéhez, Szenenmuthoz gyengéd szálak fűzhették, de erről hivatalos leírás nem maradt fenn. Kortársai azonban gyanakodhattak egy titkos szerelemre, erről árulkodik egy falfirka, amelyet egy magánsírban találtak. Akárhogyis, Szenenmut fantasztikus templomot álmodott Hatsepszutnak, akár szíve hölgye volt, akár csupán a fáraónő, akitől megbízást kapott.

Halála

Hatsepszut uralkodásának 22. esztendejében, a 6. hónap 10. napján hunyt el. Ekkor került trónra III. Thotmesz. Hatsepszut még életében eredeti, egyszerűbb sírja helyett egy másikat építtetett apja sírja mellé, fivére nyughelye kibővítésével, a Királyok völgyében (KV60).

A fáraónő múmiáját nehezen találták meg, sok lehetséges test után 2007-ben azonosították dajkája, Szitré sírjában. Valószínűleg erős kötelék fűzhette hozzá, annál is inkább, mivel szobrot is emeltetett neki a templomában. Másfelől, ide csak a dinasztia tagjai kerülhettek, így a dajka személyének különlegessége újfent igazolódik. Hatsepszut múmiájának végső azonosításában egyébként a királyi temetkezési testhelyzet és egy rejtélyes fog segített. Azt 1881-ben egy fadobozban találták meg, amelyen a fáraó neve állt. Tárgyait - táblás játék, kanapédarabok - már korábban áthelyezték más sírokba, hogy megóvják a sírrablók elől. Vizsgálatok alapján Hatsepszut csontrákban halhatott meg.

Mindenhonnan eltüntették a nevét

Miután Hatsepszut meghalt, eljött mostohafia ideje: III. Thotmesz került a fáraói székbe. Nem tudni pontosan, milyen érzésekkel foglalhatta el az uralkodói pozíciót, de sokak szerint a trón elbitorlása miatt dühös is lehetett Hatsepszutra.

A fáraónő nevét és képmásait, melyek a legtöbbször férfiként ábrázolták, ugyanis mindenhonnan eltüntették, amit III. Thotmesz haragja is magyarázhatna. Egyes szakértők szerint ez az elképzelés mégis téves, mert a nagyszabású eltüntetőmunkálatok csak jóval Hatsepszut halála után történtek meg, ráadásul a hadi pályára lépő III. Thotmesz a hadsereg segítségével vissza is szerezhette volna magának a hatalmat, ha úgy akarta volna.

Azt is valószínűsítik, hogy III. Thotmesz nem magának Hatsepszutnak, hanem annak a nyomát szerette volna eltüntetni, hogy egyáltalán nő uralkodott Egyiptomban. Ez ugyanis a korabeli renddel szembemenő dolog volt, épp ezért készülhetett a fáraónőről csak férfiábrázolás.

Valóban gonosz trónbitorló volt?

Hatsepszutot, aki régensszerepből tört hatalomra, sokan úgy emlegetik, mint hatalomvágyó, a gyermek uralkodót elnyomó és arrébbseprő nőt, holott erre nincs konkrét bizonyíték. Propagandája erős volt és tudatos, ám több minden arra mutat, hogy nem volt negatív jellem. III. Thotmeszt arra biztatta, építsen karriert a hadseregben. Ha rossz szándéka lett volna, valószínűleg tartott volna tőle, hogy a katonai pályára lépő trónörökös majdan visszaveszi hatalmát, saját oldalára állítva a katonaságot. Mindemellett állítólag tisztelte és nagyra tartotta III. Thotmeszt akkor is, ha nála jóval fiatalabb volt.

Valószínűbb magyarázat, hogy Hatsepszut mindössze érezte magában, hogy olyan uralkodó válna belőle, aki felvirágoztatja és fejleszti a birodalmat. Emellett az is előfordulhat, hogy egy, a dinasztiát fenyegető veszélytől óvta meg családját azzal, hogy elfoglalta a fáraói széket.

Bemutatjuk Tutanhamon családját

Képeken a família: a megtalált múmiák és néhány érdekesség.

• egyiptom
• fáraó
• érdekesség
• uralkodónő
• hatsepszut
• Terasz