Hangosan ugató kutya, kukorékoló kakas vagy visító malac a szomszédban: mit lehet tenni?

Az állattartással kapcsolatos szomszédi viták napjainkban egyre gyakoribbak, különösen, ha az állatok zajongása – ugatás, kukorékolás, visítás – zavarja a szomszédokat. Ezek az esetek nemcsak a mindennapokat keseríthetik meg, de hosszabb távon jogi útra is terelhetik a konfliktust, mert bizonyos körülmények között ez már birtokháborításnak számít.

A hangos szomszéd ellen

A birtokháborítás a tulajdonhoz, birtokhoz fűződő jog megsértését jelenti, ideértve azt is, ha valaki tartósan zavarja mások nyugalmát, például hangos állatok révén. Az ilyen jellegű panaszok esetében a jogi alapot az adja, hogy mindenkinek joga van az otthoni, magánéleti nyugalomhoz. Az állatok tartását úgy kell megoldani, hogy az a környéken élők nyugalmát ne zavarja indokolatlanul. Arról, hogy mi minősül csendháborításnak, korábban írtunk. 

Az ilyen helyzetek szabályozására a birtokvédelmi eljárás nyújt gyors megoldást. Ezt az eljárást bárki kezdeményezheti, ha a zavaró tényezők tartósan fennállnak, és nem sikerül békés úton rendezni a problémát. Évente közel 6000 ilyen eljárás indul, és ezek közel fele állattartással kapcsolatos.

Amennyiben valakit zavar a szomszéd állatainak hangoskodása, első lépésként érdemes megpróbálni békés úton rendezni a konfliktust. Gyakran az érintettek nincsenek tisztában azzal, hogy az állataik milyen mértékben zavarják a környék nyugalmát, így egy őszinte beszélgetés is sokat segíthet. Ezek voltak a legértelmetlenebb szomszédperek Magyarországról – katt ide!

Ha azonban a helyzet nem oldódik meg, birtokvédelmi eljárást lehet kezdeményezni a jegyzőnél, melyhez mindössze 3000 forintos illetéket kell befizetni. A jegyző gyorsan, egyszerűen dönthet az eredeti állapot helyreállításáról vagy arról, hogy a zavaró magatartástól a jövőben el kell tekinteni. Amennyiben a probléma több mint egy éve fennáll, bírósági úton lehet folytatni az ügyet.

A birtokvédelmi eljárás ugyanakkor nem mindig jelent végleges megoldást, hiszen komplex esetekben hosszabb peres eljárás lehet szükséges. Ilyenkor fontos szerepet játszik az is, hogy ki lakott ott előbb: az állattartó vagy a panaszos szomszéd. Hiszen a lakásvásárláskor vagy költözéskor fel kell mérni a környezetet, hogy az megfelel-e az elvárásoknak. 

A jegyzők sokszor azzal utasítják el a panaszosokat, hogy nincs megfelelő helyi rendelet a probléma kezelésére. Ugyanakkor az országos jogszabályok egyértelműen fogalmaznak: a tulajdonosok kötelesek úgy tartani állataikat, hogy azok ne zavarják tartósan a szomszédok életét. A 2012. évi II. törvény– mely a a szabálysértéseket részletezi – szerint mindenki, aki indokolatlan zajt kelt, azzal birtokháborítást követhet el.

A kompromisszumok sok esetben elérhetők lennének, ha mindkét fél hajlandó lenne meghallgatni egymást. Az állatvédelmi szervezetek gyakran felhívják a figyelmet arra, hogy a viták rendezése során az állatok jólétére is tekintettel kell lenni. Sok esetben érdemes alternatív megoldásokat keresni, például az állatok tartási körülményeinek átalakítását vagy az időszakos zajhatások minimalizálását.

Az ilyen helyzetek megelőzése érdekében fontos, hogy ingatlanvásárlás előtt alaposan tájékozódjunk a környékről. Ha állattartó szomszéd van a közelben, érdemes előre felmérni, hogy ez mennyire befolyásolhatja az életminőségünket. Az állattartók részéről pedig szintén elvárható, hogy figyelembe vegyék a szomszédaik igényeit és tiszteletben tartsák azok nyugalmát.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• szomszéd
• zaj
• probléma
• jog
• per
• vita
• Terasz