Mehet vagy nem mehet börtönbe az orvos, ha utólag fogadja el a hálapénzt?

A Magyar Rezidens Szövetség a legfőbb ügyészhez fordult azzal a kérdéssel, hogy az ügyészség szakmai álláspontja szerint az orvosok által előre nem kért, utólag elfogadott hálapénz elfogadása kimeríti-e a vesztegetés tényállását.

A Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Dénes Tamás szerdai közleményében azt írta, hogy a szervezet azért tartja fontosnak az utólag elfogadott hálapénz sorsának pontos tisztázását, mert az új Büntető Törvénykönyv alapján előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki az utólag adott, de előre nem kért hálapénzt elfogadja.

A két minisztérium szerint nem vesztegetés

A szövetség első körben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult. A két tárca állásfoglalása szerint az előre nem ígért, az orvos és az ápoló által nem kért, utólag adott és elfogadott hálapénz nem jogtalan előny, vagyis nem valósítja meg a vesztegetés tényállását. Kiemelték ugyanakkor, hogy a feltett kérdéssel kapcsolatos minisztériumi álláspontnak nincs kötelező jogi ereje.

A szövetség kifejti a közleményében, a céljuk továbbra is az, hogy a betegek és az egészségügyi dolgozók egy tiszta, átlátható és kiszámítható rendszerben gyógyuljanak és gyógyítsanak, olyan rendszer kialakításában érdekeltek, amelyet nem a hálapénz mozgat, hanem a tisztességes bérek és a pozitív ösztönzők.

A Magyar Rezidens Szövetség emlékeztet, hogy a szövetség tavaly áprilisban indította útjára Hála-Pénz - hálát a betegtől, pénzt az államtól kampányát. A kampány keretében végzett felmérés rávilágított arra, hogy az orvosoknak sem érdekük a hálapénzrendszer fenntartása. Az is kiderült, az emberek többsége egyetért abban, hogy a hálapénz elfogadása és adása büntethető legyen, ha olyan keretrendszer születik, amely ezt lehetővé teszi.

34 milliárd hálapénzre

Egy, a hálapénzzel kapcsolatos 2013-as felmérés szerint a teljes felnőtt lakosság hálapénz-kiadása összesen egy év alatt 34 milliárd forint volt, a betegek - főleg anyagi okok miatt - mégis egyharmadával kevesebbet szántak az egészségügyi dolgozóknak, mint négy-öt évvel ezelőtt.

A felmérésben az is szerepel, hogy a hálapénzt fizetők 14%-a érezte azt a dolgozókon, hogy elvárják tőle a paraszolvenciát, aminek összege általánosságban 15 ezer forint, és a kórházi orvosoknak megy. Őket követik a járóbeteg-ellátás szakorvosai, átlag közel 5000 forinttal alkalmanként, majd a háziorvosok nagyjából 2500 forinttal. A legkevesebbet a háziorvosi és a szakrendelői asszisztensek kapnak, átlagosan 800 forinttal.

Az ELTE Büntetőjogi Tanszékének egyetemi docense, Gellér Balázs professzor szerint a 2013 júliusában életbe lépett új Büntető Törvénykönyv szerint aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységgel kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy ennek ígéretét elfogadja, bűncselekmény miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, tehát a professzor szerint is a hálapénz elfogadása minden formában passzív gazdasági bűncselekménynek számít.

Nem írhatja felül a másik jogszabály

Ekkor a Magyar Kórház Szövetség és a Magyar Rezidens Szövetség a hivatalos szervekhez fordult, ugyanis eddig tudták, hogy csak megtűrt jelenség a hálapénz, viszont legális. Ugyanakkor a szintén tavaly életbe lépett új Munka Törvénykönyve azt mondja ki, hogy a kórházak engedélyezhetik a hálapénz utólagos elfogadását. A professzor szerint viszont ez nem írhatja felül a Büntető Törvénykönyvben foglaltakat.

A Magyar Kórházszövetség elnöke, Velkey György szerint ez nem olyan egyszerű, hiszen nem lehet egyetlen tollvonással kitörölni a hálapénz adását és elfogadását. Ahhoz, hogy ez megszűnhessen, sokkal több forrásra lenne szükség az egészségügyben, valamint tisztázni kellene a szabad orvosválasztás feltételeit vagy például a munkaidőn túli munkavállalás szabályait.

• Terasz