Így alakulhat Schmitt Pál további karrierje

Alig egy éve, tavaly február 16-án robbant Németországban a Guttenberg-botrány, ekkor hozta le több lap is, hogy a német védelmi miniszter doktori disszertációjában anélkül vett át több oldalt más szerzők műveiből, hogy ezt lábjegyzetben vagy a forrásmunkák jegyzékében feltüntette volna. A doktori mű - akárcsak Schmitt Pálé - summa cum laude minősítést kapott. Különbség, hogy míg a gyanú szerint Schmitt a 215 oldalas dolgozatból 180-at vett át ily módon, addig Guttenberg "csupán" a 475 oldalból 200-at.

Mivel a történet több része is kísértetiesen hasonlít a Schmitt-ügyre, lapunk sorra veszi, mikor milyen magyarázatokkal állt elő a német miniszter, és a kezdeti - Schmitt Pálra is jellemző - tagadás 14 nap alatt hogyan fordult át bocsánatkérésbe és lemondásba. Kitérünk Angela Merkel német kancellár, valamint a doktori disszertációt kitűnőre minősítő egyetem lépéseire is. Merkel egyébként végig kitartott minisztere mellett, az egyetem viszont azonnal vizsgálatot indított.

1. nap, február 16. - kirobban a botrány

A Süddeutsche Zeitung először ad hírt arról, hogy a védelmi miniszter "idegen tollakkal" ékeskedve írta meg dolgozatát. Karl-Theodor zu Guttenberg még aznap közli, a vádak zavarosak. Hozzáteszi, ha egyes idézetek esetében hiányzik vagy hiányos a lábjegyzet, úgy azt a disszertáció következő kiadásában pótolni fogja. A miniszter ezt követően megpróbál eltűnni a kérdések elől, és egy be nem jelentett látogatásra Afganisztánba repül, hogy felkeresse a német csapatokat.

Schmitt Pál hasonlóképpen cselekszik, a botrány kirobbanásának napján hivatala közleményt ad ki, melyben határozottan visszautasítja a vádakat. Schmittnek viszont nem kell menekülni a kérdések elől, hiszen eleve külföldön tartózkodik.

2. nap, február 17. - az egyetem bekeményít, nem is akárhogy

A bayreuthi egyetem, ahol Guttenberg 2007-ben doktorált, vizsgálatot kezd a plágium gyanújának tisztázása érdekében, és március 6-áig ad időt a politikusnak arra, hogy az hivatalos formában állást foglaljon a felhozott váddal kapcsolatban.

Itthon a legelső nyilatkozat az egyetem részéről nem egy, hanem két nappal a botrány kirobbanása után születik meg, és ebben szó nem esik vizsgálatról, épp ellenkezőleg. Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja úgy foglal állást: nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely 20 évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktori disszertációját. A kisdoktori cím kiadása az általános eljárásrendnek megfelelően, szabályszerűen történt, a szakértők szerint az értekezés tartalma megfelelt az akkori követelményeknek.

Vizsgálatról itthon csak hét nappal a botrány után kezdenek el beszélni, ekkor jelentik be, hogy a rektor felkérte a dékánt: hozzon létre tényfeltáró vizsgáló bizottságot, amely tanulmányozza Schmitt Pál kisdoktori disszertációja létrejöttének körülményeit.

3. nap, február 18. - a miniszter lemond doktori címének használatáról

Vissza Németországba. Guttenberg a harmadik napon, válogatott újságírók előtt, kérdésfeltevéseket nem engedélyezve bejelenti, lemond doktori címének használatáról.

Leszögezi viszont, hogy posztjáról nem hajlandó lemondani, és továbbra is nyomatékosan visszautasítja azokat az állításokat, melyek szerint disszertációjának egyes fejezeteit más írásművekből emelte volna át. Mint fogalmaz, dolgozata "kétségkívül tartalmaz hibákat", amivel nyilván a felhasznált forrásművek korrekt megjelölésének részleges hiányára utalt.

Schmitt ehhez képest várhatóan csak szerdán, azaz közel egy héttel a botrány után áll a nyilvánosság elé. Bár öt nap után megjelent újságírók előtt, de csak azért, hogy kinevezze az új, tervezéskoordinációért felelős államtitkárt. Schmitt ezen az eseményen a plágiumvádakra egyáltalán nem reagált, és kérdezni sem lehetett tőle.

Végül szerdán Schmitt az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában közli: legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, vagyis nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát, ellenben huszonegy különböző forrásból dolgozott, és ha tehetné, ismét ugyanígy járna el.

Schmitt Pál szerint minden ilyen dolgozat alapirodalmi adatokra, "törzsadatokra" épül, amelyek nélkül nem is lehetne megírni azokat. A különbségek aztán abból adódnak, ki milyen következtetéseket von le ebből a törzsanyagból. Az államfő szerint ez az ő esetében "olyan tényadatokat" jelent, amelyek "fellelhetők a jegyzőkönyvekben, az olimpiai játékok végső záródokumentumaiban".

Arra a felvetésre, hogy ez nem tesz lehetővé szó szerinti átemelést, azt válaszolja, 21 különböző forrása volt, köztük a Nikolaj Georgiev által írt könyv is.  Schmitt Pál szerint a bolgár szerző is "abból indult ki, hogy egy bizonyos törzsanyagot megemlített, ez a sokat emlegetett 180 oldal, és ha még egyszer kellene írnia, még egyszer ugyanide lyukadna ki. Hozzáteszi: az itt található szövegben olyan tények szerepelnek, mint például, hogy volt-e női vívás a berlini olimpián. Ez nem szellemi tulajdona senkinek - mondja, hozzátéve, hogy értekezésében van egy olyan rész, 30-35 oldal, ahol következtetéseket vont le.

6. nap, február 21. - Guttenberg doktori címének visszavonását kéri

Guttenberg a hatodik napon doktori címének visszavonását kéri arra hivatkozva, hogy disszertációjában "súlyos szakmai hibákat" követett el. Azt, hogy csak öt nappal később ismerte be a súlyos szakmai hibákat, azzal indokolta, hogy afganisztáni utazása és az ott megölt katonák ügye miatt korábban nem jutott ideje a dolgozat alapos átolvasására.

Itthon, bár hasonló idő telt el, a doktori cím visszavonásáról eddig egyáltalán nem esett szó.

8. nap, február 23. - a miniszter a parlamentben kér bocsánatot

A miniszter barátai tanácsára úgy dönt, a német parlament ülésén nyilatkozatot tesz: a parlamentben bocsánatot kér a disszertációjában elkövetett "hibákért", a dolgozat írásakor ráháruló sokszoros megterhelést nevezve a "felületes munka" fő okának. Guttenberg kijelenti: annak idején "olyan kevély" volt, hogy azt hitte, neki sikerülni fog a kör négyszögesítése, és fiatal családapaként összhangba tudja hozni politikai és tudományos munkáját. Ez azonban nem sikerült.

A miniszter egyben megerősíti korábbi álláspontját, amely szerint disszertációja esetében szó sincs tudatos vagy szándékos csalásról - ez volna ugyanis a feltétele annak, hogy a plágium vádja megállja a helyét. Elismeri viszont, hogy a dolgozat írásakor "súlyos hibákat" követett el - emiatt kéri a bayreuthi egyetemet a doktori cím visszavonására.

Merkel mindeközben kitart szorongatott minisztere mellett, a kancellár arra hivatkozik, hogy az ő szemében csak a védelmi tárca élén nyújtott teljesítmény számít, abból pedig Guttenberg eddig kitűnőre vizsgázott. A CDU-CSU frakció is azzal érvel, hogy Guttenberg jóval miniszteri kinevezése előtt írta a disszertációt, tehát kvázi még magánember volt.

Magyarországon Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő szólal meg. Szijjártó "méltatlan bulvárkacsának" nevezi a plágiumvádat, Giró-Szász pedig nem kommentálja a hírt.

8. nap, február 23. - az egyetem megfosztja doktori fokozatától

Az egyetem jogi karának doktorálási bizottsága megállapítja: a miniszter doktori disszertációjában nem tett eleget az objektív tudományos előírásoknak. A bizottság konkrétan azt rója fel, hogy az idegen forrásmunkákból szó szerint vagy értelemszerűen a dolgozatába átemelt részeket nem tüntette fel lábjegyzetben, illetve a forrásművek jegyzékében, ez pedig a jogi előírások és a tudományos munkára vonatkozó alapelvek megsértését jelenti.

9. nap, február 24. - a német parlament elhalasztja a vizsgálatot

A német parlament házbizottsága úgy határoz, hogy csak március közepén dönt majd arról, vizsgálatot indít-e a ház tudományos szakértői által készített dolgozatoknak a védelmi miniszter disszertációjában történt felhasználása ügyében. Merthogy a miniszter ezekből is lopkodott dolgozatában.

10. nap, február 25. - átmeneti nyugalom

A Guttenberg-ügy átmenetileg nyugvópontra jut azzal, hogy a bayreuthi egyetem megfosztotta a "koppintó" politikust doktori fokozatától.

11. nap, február 26 - doktori címmel rendelkezők tiltakoznak

A kancellári hivatal átvesz egy több mint 20 ezer névvel ellátott
tiltakozó levelet. Az aláírók - doktori címmel rendelkező tudósok, valamint doktoranduszok és egyetemisták - azt vetik Merkel kancellár szemére, hogy Guttenberget védelmezve gúnyt űz a tudomány munkatársaiból és a disszertációjukat önállóan, becsületesen író szakemberekből.

Itthon is tiltakoznak a doktorok, hat nappal a botrány után heten nyújtottak be petíciót a Semmelweis Egyetem rektorának, a nemzeti erőforrás miniszternek és a Magyar Tudományos Akadémia elnökének.

12. nap, február 27. - tüntetés a miniszter ellen

Több százan tüntetnek Berlin központjában Guttenberg ellen, a miniszter lemondását követelve. A Potsdamer Platztól a védelmi minisztérium épülete elé vonuló mintegy ötszáz demonstráló az arab világból ismert cipők mellett táblákat emel magasba az alábbi feliratokkal: Ismerd be és távozz! Miniszterek ne
plagizáljanak! Gutt-Bye!!!

13. nap, február 28. - a kritikák nem csitulnak

Egyre több uniópárti politikus ad hangot rosszallásának, emellett Peter Häberle alkotmányjogász, Guttenberg doktori konzulense közli: kétségbe van esve tanítványa plágiuma miatt, napok óta nem mutatkozik a nyilvánosság előtt, és telefonon is csak legközelibb barátaival érintkezik.

Ernst-Ludwig Winnacker, a német kutatók társaságának elnöke leszögezi, a védelmi miniszternek alaposan meg kellene gondolnia, hogy a történtek után kiállhat-e a katonák vagy a Bundeswehr egyetemének hallgatói elé, és ott
erényekről szónokolhat-e. - Azok, akik ilyesmit tesznek - plagizálnak -, a tudomány terén örökre elintézték magukat - jelenti ki Winnacker.

14. nap, március 1. - lemond a miniszter, Merkelt bírálják

Benyújtja lemondását Karl-Theodor zu Guttenberg. Ezt maga a politikus jelenti be kedd délelőtt, a berlini védelmi minisztériumban váratlanul összehívott sajtótájékoztatón. Közölte, hogy döntéséről tájékoztatta Angela Merkel kancellárt.

Az ellenzék a bejelentése után azonnal támadja Angela Merkelt. Az ellenzéki párt szerint a kancellár "az utolsó pillanatig azt hitte, át tud lavírozni ezen a kínos ügyön". Megfigyelők szerint Merkel azért igyekezett elodázni a miniszter távozását, mert attól tartott, hogy a népszerű politikus menesztése árthat a konzervatív uniópártok népszerűségének, miközben három németországi tartományban is választásokat tartanak ebben a hónapban.

Itthon, Magyarországon Orbán Viktor egyelőre nem szólalt fel a köztársasági elnök ügyében. Elemzők szerint Schmitt eltávolítása jó döntés lehet, már csak azért is, mert akkor az Orbán-kormány alatt választatnának további öt évre köztársasági elnököt. Így további két évig olyan elnök ülhetne a székben, aki Orbán Viktornak is megfelel.

• külföld
• orbán viktor
• schmitt pál
• szijjártó péter
• plágium
• guttenberg
• Terasz