Az élet nagy kérdései: miért a gólya hozza a gyereket?

Több nép kultúrájában megjelenik a gólya, mint a gyermekek hozója. Európától kezdve Amerikán és Észak-Afrikán át egészen a Közel-Keletig megtalálható ez a történet.

Mint bármely legendának, ennek eredetét is nehéz feltárni, de egy biztos, a gólya sok helyen kulcsszerepet tölt be. 

Honnan ered, hogy a gólya hozza a gyereket?

Sokak szerint a gyökerek egészen az ókori Görögországba vezetnek, méghozzá Héra istennőhöz. Héra féltékeny lett egy gyönyörű hercegnőre, Gerenára, akit madárrá változtatott. Az összetört szívű Gerena megpróbálta visszaszerezni gyermekét Héra karmai közül, amit úgy ábrázoltak, hogy a csőrében visz egy csecsemőt.

Eme mítosz azonban daruról szól, nem pedig gólyáról, amit Warren Chad történész vett észre. Elképzelhető, hogy a korabeli megjelenítéseket később egyszerűen összetévesztették. 

Paul Qiunn, az Egyesült Királyság Chichesteri Egyetemének irodalomtanára szerint szinte biztos, hogy különböző fajokat kevertek össze az emberek. Az európai középkori irodalomban hatalmas fehér pelikán kapcsolódott az újjászületés és a fiatalok nevelésének eszméjéhez, de ezt a madarat az évszázadok elteltével a történetekben egyszer csak gólyára cserélték.

A gólyák vándorlása

Németországban és Norvégiában meghatározó szerepük volt a békászó madaraknak. Évszázadokkal ezelőtt a nyári napforduló rendszerint az esküvői ceremóniák és a friss házasságok elhálásának ideje volt. A gólyák éves vándorlásukról következő tavasszal tértek vissza, kilenc hónappal később, amikor a napforduló idején fogant gyermekek megszülettek.

Így váltak a hosszú csőrű madarak az új élet hírnökévé. Idővel több szimbolikus tulajdonsággal ruházták fel őket, a családi értékeket és a tisztaság védelmezőit is jelképezték a skandináv mitológiában. Hollandiában, Németországban és Kelet-Európában pedig a kéményeken fészkelő gólyák a hiedelem szerint jó szerencsét hoztak, és egy újszülött érkezését jósolták a családnak. 

A történet tovább él

Később, a 19. században megszületett Hans Christian Andersen meséje a gólyákról, melyben elvitték a tóban, folyókban felbukkanó, elhagyott csecsemőket olyan családokhoz, akik megérdemelték a gyermekáldást.

A viktoriánus Angliában pedig a biológiai folyamatok elhomályosítására használták a legendát, hiszen abban a korban erős prűdség uralkodott. A babát hozó gólya képe elterelte az emberek gondolatait arról, hogyan történik valójában a fogantatás és a szülés. Mivel az emberek egyébként is szeretik a szívmelengető történeteket, így maradt fenn a mai napig is ennek hagyománya.

Így változik meg egy nő arca, miután anya lesz - Csodálatos fotók készültek

A gyermekáldás nemcsak lelki oldalról változtat meg mindenkit, hanem a testen és az arcon is egyértelműen látszanak az átalakulás jelei.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• gólya
• gyerek
• élet nagy kérdései
• eredet történet
• babavárás
• Terasz