Gyönyörű, új tavak jelentek meg a Földön az elmúlt 30 évben, de ez nem jó hír

A gleccsertavak száma 53 százalékkal emelkedett 1990 és 2018 között.

Gleccsertavak
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Világszerte gyors ütemben növekedtek a gleccsertavak az elmúlt néhány évtizedben - állapították meg brit kutatók, akik műholdfelvételekre alapozták eredményeiket.

A szakemberek több mint negyedmillió műholdfelvételt elemezve nézték meg, hogy az olvadó gleccserek völgyében kialakuló tavakra milyen hatással van a globális felmelegedés és egyéb folyamatok - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

Egyre több a gleccsertó

A képek tanúsága szerint a gleccsertavak száma 53%-kal emelkedett 1990 és 2018 között: a 14 394 gleccsertó csaknem kilencezer négyzetkilométernyi területet borít be a bolygó felszínén. Az adatok alapján a kutatók úgy becsülik, hogy a világ gleccsertavainak együttes víztérfogata 48%-kal nőtt a vizsgált időszakban, elérve a 156,5 köbkilométert.

- Az eredményeink megmutatják, hogy a Föld felszíni rendszerei milyen gyorsan reagálnak a klímaváltozásra - mondta Stephan Harrison, az Exeteri Egyetem éghajlat- és környezetváltozással foglalkozó professzora, hozzátéve, hogy a tanulmányuk azért is jelentős, mert elsőként szolgál pontos adatokkal a világ gleccsertavainak együttes víztérfogatáról.

A gleccsertavak veszélyei

A gleccsertavak fontos ivóvízforrásként szolgálnak a világ legszegényebb embereinek egy része számára, különösen Ázsia hegységeiben és Dél-Amerika egyes részein. Egyre nagyobb fenyegetést jelentenek azonban az ilyen tavak kitörése által okozott áradások, amelyek egész falvakat önthetnek el, elmoshatják az autóutakat, elpusztíthatják a csővezetékeket és egyéb infrastruktúrákat.

Skandináviában, Izlandon és Oroszországban növekednek a leggyorsabban a gleccsertavak, ezek területe majdnem megkétszereződött a vizsgált időszakban. Mivel azonban a nagy részük viszonylag kicsi, a víztérfogatuk növekedése nem jelentős globális szinten. A Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmány szerint más területeken, például Patagóniában és Alaszkában a gleccsertavak jóval lassabb ütemben gyarapodnak, ám sokuk eleve nagy kiterjedésű, így a víztérfogatuk növekedése jelentős.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Grönland északi részén a gleccsertavak gyors ütemben növekednek, ami összhangban van azzal, hogy az Északi-sarkvidék a globális átlagnál gyorsabban melegszik. Grönland délnyugati részén azonban néhány gleccser zsugorodott a vizsgált időszakban, ám ezek a tavak gyakran már eleve kiszáradóban voltak.

Fotók: Getty Images

Bepillantottak a tudósok egy gleccser alá

A Föld legmélyebb kontinentális árkát találták meg a kelet-antarktiszi Denman-gleccser alatt, a jéggel teli kanyon 3,5 kilométerre hatol a tengerszint alá. Csak az óceáni árkok mélyebbek nála.

Bepillantottak a tudósok egy gleccser alá: őket is meglepte, amit ott találtak

A kelet-antarktiszi Denman-gleccser alatt a bolygónk legmélyebb kontinentális árka húzódik.

Elolvasom
Ezt is szeretjük