A hangulatos magyar szőlőhegyen igazi kikapcsolódás vár: csodás borokat kóstolhatsz

Badacsony a szőlőültetvényeiről, testes és illatos borairól, bazaltkúpjairól, nem utolsósorban pedig a gyönyörű balatoni panorámájáról ismert. A romantikus hangulatú, festői szépségű hegy minden évszakban gyönyörű, de ősszel vagy télen, egy különleges gasztrotúra keretén belül olyan arcát lehet megismerni, amit csak ilyenkor, a nyugodtabb, turistamentes hónapokban lehet igazán felfedezni.

Nem véletlenül mondják, hogy Badacsony a Balaton-parti hegyek fejedelme: a legmagasabb, legismertebb és talán a legértékesebb is valamennyi hegytársa közül, hiszen a kedvező éghajlati tényezők, a könnyen málló vulkanikus kőzetből és a permi homokkő vörös málladéktakarójából felszabaduló mikroelemek hozzájárulnak a kiváló csemegeborok készítéséhez. Jó és rossz időben egyaránt remek program meglátogatni a badacsonyi pincészeteket, és helyben, a borász vezetésével kóstolni a gyöngyöző nedűket és a hozzájuk megálmodott ételeket.

Gasztrohegy Badacsonyban

Kilenc badacsonyi vendéglátóhely, a Tölgyes Kúria, a Bonvino Borbár, a Borbarátok Vendéglő, az Istvándy Borműhely, a Tilia Borvendéglő, a Pláne Badacsony Borterasz, a St. Orbán Étterem, a Laposa Birtok és a Kisfaludy-ház indította el az idén októbertől egészen jövő áprilisig tartó Gasztrohegy-koncepciót: a hegy vendéglátói a vulkanikus borokhoz izgalmas ételeket álmodtak meg, és mindenkit arra invitálnak, hogy túrázás közben, fogásról fogásra, lépésről lépésre ismerje meg Badacsonyt.

A havi egy gasztrohétvége tematikája alapvetően a szezonalitásra és a megfelelő regionális alapanyagokra épül. November utolsó hétvégéjén a Balaton vízgyűjtő területén élő halaké volt a főszerep, a borászok pedig az ezekhez az ételekhez legjobban passzoló borokat kínálták.

Egy nap a Gasztrohegyen

Egy gyönyörű őszi, novemberi napon többedmagammal részt vettem ezen a gasztrotúrán, mely lényegében arról szólt, hogy egyik étteremből a másikba sétálva fedezhetünk fel új utakat és helyeket, olyanokat is, ahova nem jutottunk el nyáron, emellett pedig a legfinomabb ételeket és a hozzájuk párosított borokat kóstolhatjuk.

Nagy könnyebbség az olyan, kevésbé fanatikus túrázóknak, mint én, hogy a kilenc hely ugyanazon a hegyre vezető útvonalon található, egymástól nagyjából negyed órányi távolságra, így nem kell különösebben keresgélni, hogy hol lenne a következő állomása az ínyenc túrának. A közlekedésben elektromos kisbuszt is igénybe lehet venni, mely félóránként indul a központból, és ingyenes: mi ezt az opciót választottuk, hiszen így is kihívás lett volna egy napba besűríteni mind a kilenc vendéglátóhelyet, elárulom, nem is sikerült.

Aki belevág egy ilyen gasztrotúrába, az mindent megkap, ami a szemnek és szájnak simogató: csodálatos tájat, tökéletes falatokat és isteni borokat. Legelső állomásunk a Tölgyes Kúria volt, ahol rögtön két fogással vártak bennünket. A szervezők nem hazudtak, amikor arról beszéltek, hogy a jó borok mellé kimagasló gasztronómiai élményt is kívánnak nyújtani az odalátogatóknak: halászlevet kóstolhattunk süllőpatkóval, gyufatésztával és ikraropogóssal, majd sült céklás zsendicés rizottó került terítékre, vajban sült süllővel és tökmagmorzsával.

Következő állomásunk Kisfaludy Sándor híres költőnk egykori présháza volt, mely barokk stílusban, a 18. században épült, és amely ma egy különleges borteraszként - Kisfaludy-házként - funkcionál. A füstölt pisztráng tatár mellé egy 2015-ös chardonnay-t kínáltak, melynek füstös, ám vaníliás íze jól illett az előételhez. Főételként süllőpofát kóstoltunk késői szüretelésű szőlőraguval és fekete tagliatellével, ehhez pedig egy különleges virág- és fűszerillattal, lágy savakkal rendelkező, 2017-es Irsait választottak, mely az édeskés szőlőraguval remek párost alkotott.

Személy szerint nagyon vártam a következő állomásunk helyszínét, a csodás panorámával is büszkélkedő Laposa Birtokot, hiszen sokat hallottam már a családi vállalkozásról, de frissítő nedűikből most először kóstolhattam. Laposa Bence borász elárulta, azért szereti a téli vendéglátást, mivel ennek bensőségesebb, meghittebb hangulata van, például jut idő a betévedő vendégekkel személyesen beszélgetni. Csuka, káposzta, ikra nevet viseli az étel, amit kóstoltunk, mellé a poharakba egy 2018-as, 100% muskotályból készült Laposa Illatos kapott helyet, melyben főleg a hársvirág, a bodza, a méz és a tavaszi vadvirágok illata jelenik meg.

Utunk negyedik hegyszínéül a Tília Borvendéglő szolgált, ahol Széll Tamás (a 2011-ben a budapesti Onyx étteremnek Michelin-csillagot szerzett séf, majd 2016-ban a Bocuse d'Or európai döntőjének nyertese - a szerk.) sous chefje, Garai Ádám fogása volt terítéken: süllőt kóstoltunk sütőtökkel, dióval és érlelt helyi sajttal, mellé pedig reduktív eljárással készült, 2017-es Villa Tolnay Savignon Blanc-t ízleltünk.

Jócskán estefelé járt az idő, amikor betévedtünk állomásunk utolsó helyszínére, az Istvándy Borműhelybe. A naranccsal és tökmagolajjal ízesített, füstölt tonhalas sütőtökkrémleves és a szuvidált tokhal beluga lencsével és kápiakrémmel tökéletes lezárása volt napunknak, melyet reduktív eljárással készült, 2015-ös kéknyelű koronázott meg.

Minden egybevetve, a Gasztrohegy-koncepció azt adja, amit ígér: egy csipetnyi Badacsonyt, csodás ételeivel, csemegeboraival és pazar kilátásával. Egyetlen negatívumként az róható fel, hogy egy nap leforgása alatt nem sikerült mind a kilenc vendéglátóhelyet végigjárni. De majd legközelebb!

• badacsony
• gasztronómiai program
• gasztronómia
• Terasz