Földszerű bolygót találtak a Naprendszerben?

A világegyetem létrejötte és a Föld születése a tudomány örök rejtélyeinek egyike. Az izgalmas kérdésekre csillagászok és tudósok százai keresték és keresik a választ még ma is. A laikusok számára is izgalmas elméletek egyike a Phaeton bolygó körüli találgatásokhoz kötődik, mely egyes tudósok szerint a csillagászati ősidőkben Naprendszerünk 10. bolygója volt - és egy olyan égitest, amelyen éppen olyan, az élet kialakulásához megfelelő körülmények uralkodtak, mint a Földön.

A megzavart harmónia - a találgatások mitikus eredete

A bolygó létezésének feltevése egy ókori legendával kapcsolatos, mely szerint a napisten Héliosz fia, Phaeton egy óvatlan pillanatban ellopta a napszekeret, és végighajtott vele az égbolton.

A kocsihajtásban gyakorlatlan ifjú azonban túlságosan közel került egyes égitestekhez, és olyannyira felmelegítette azokat, hogy elhagyták az univerzumban kijelölt pályájukat. Phaeton ekkor a Föld felé menekült, ez viszont bolygónkon okozott hatalmas forróságot: minden a Nap lángjainak martalékává vált. Az istenek Zeuszhoz fordultak segítségért, aki kénytelen volt villámaival agyonsújtani a vakmerő ifjút. A Földön csak lassan újult meg az élet, bár a főisten végül visszaállította a megrongált égboltot és földi világot.

A monda mellett egy másik feltevés is hatást gyakorolt az antik szerzőkre és tudósokra, miszerint egykor egy tüzes üstökös hullott a Földre, hatalmas katasztrófát okozva. Egyes csillagászok szerint a Mars és a Jupiter pályája között hajdan egy nagybolygó, a Phaeton keringett, mely valamilyen kozmikus robbanás áldozata lett.

A térségben található aszteroidákat is ennek feldarabolódásából származtatják, mivel úgy vélik, a bolygó széthullását a Jupiter erős gravitációs hatása okozhatta. Ennek az eseménynek a Naprendszer nagyon korai időszakában, milliárd évekkel ezelőtt kellett bekövetkeznie. Mások szerint viszont éppen a Jupiter zavaró hatása miatt az itt keringő anyag sohasem tudott volna nagyobb bolygótestté összeállni, ezért valószínűbb, hogy a Phaeton nem is létezett.

A rejtélyes hézag egykor egy bolygó helye volt?

Az első, akinek tudományosan is feltűnt, hogy a Naprendszerben egy hézag mutatkozik, az a bolygópályák közötti távolságot kutató 16. századi német csillagász, Johannes Kepler volt.

Kepler hitt abban, hogy Isten valamiféle geometriai elv szerint teremtette meg a világegyetemet, valamint abban, hogy pontos matematikai összefüggés van a bolygók közti távolságban. Elméletét az 1596-ban kiadott Misterium Cosmo-graphicumban is megfogalmazta, mely szerint a Mars és a Jupiter között léteznie kellett egy ismeretlen, új bolygónak. A bolygók közti arányos távolságot egy másik érdekes csillagászati szabályszerűség is alátámasztja: ez pedig a Titius-Bode-féle sor.

A matematikai elméletnek Johann Daniel Titius a névadója, aki 1772-ben elsőként fogalmazta meg, hogy a bolygópályák méretei milyen szabályszerűség szerint növekszenek a Naptól való távolságuk függvényében. Ezt öntötte matematikai formába később Bode, a berlini csillagvizsgáló igazgatója. A Titius-Bode-féle számsor valójában csak véletlen összefüggésben van a bolygópályák méretével, és ezek közül is csak a Naphoz közelebb keringőkre igaz. Az azonban kétségtelen, hogy a Mars és a Jupiter közötti távolság kétszer akkora, mint amekkora a szabályszerűség szerint lehetne.

A bolygó pusztulása - katasztrófaelméletek

Kepler és követői számára rejtély maradt a két bolygó közt tátongó űr, amelyet csak kisbolygók egy csoportja, a jelenlegi aszteroidaöv tölt ki. Elképzelhető-e, hogy itt valaha egy bolygó keringett, mielőtt ismeretlen körülmények között felrobbant vagy darabjaira esett, óriási kőtömbökből álló romhalmazt hagyva maga után?

Tény, hogy ha a Phaeton itt keringett 300-350 millió kilométernyire a Naptól, akkor helyzete nem volt túl kedvező az élet kialakulása és fejlődése szempontjából - valószínűleg elég mostoha állapotok uralkodtak a felszínén, tehát a közelében sem volt egy, a Földhöz hasonló élet kialakulásának. Ma már tudjuk, hogy a Földet is érték kozmikus becsapódások, erről árulkodik a több mint száz földi meteorkráter, sőt, valószínű, hogy a dinoszauruszok kihalását is egy kisbolygó 65 millió évvel ezelőtti becsapódása okozta.

Így aztán nem kizárt, hogy a Phaeton is egy ilyen gigantikus ütközés, kozmikus katasztrófa áldozata lett, és már évmilliárdokkal ezelőtt darabjaira hullott, de ezt eddig egyik tudományos elmélet sem bizonyította minden kétséget kizáróan. Sokan még az Atlantisz elsüllyedése és a Phaeton pusztulása között is összefüggést véltek felfedezni, de ez már nem a tudomány, hanem a fantázia világába tartozik.

Cikkünk megírásában Az emberiség megoldatlan rejtélyei című könyv segített.

• tudomány
• rejtély
• világűr
• érdekességek a világból
• Terasz