Kritikus időszak jön a biológusok szerint: megpecsételődhet az emberiség sorsa

Április 22-én ünnepeljük a Föld napját. Bolygónk természeti kincseinek éltetésén túl ma már nem mehetünk el szó és tettek nélkül amellett, hogy ezek az értékek az emberi tevékenység miatt eltűntek, vagy kritikus állapotba kerültek. A WWF Magyarország mindenkit arra buzdít: ünnepeljen úgy, hogy azzal valóban a Földünket támogatja - hiszen az emberiség jövője is ettől függ.

A Föld napját először 1970-ben tartották az Egyesült Államokban, amikor is 25 millióan hallatták hangjukat a természet megóvása érdekében. Ám ennek az évnek más szempontból is nagy jelentősége van, a WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése ugyanis az 1970-ből származó adatokhoz hasonlítja bolygónk állapotát, és a kép elkeserítően drámai: a gerinces fajok populációi 60%-kal csökkentek - a trópusokon pedig nem kevesebb mint 89%-kal.

Az élőhelyek eredeti biodiverzitása 1970-ben még 81,6% volt, 2014-ben pedig már csak 78,6%. Ez idő alatt az Amazónia 20%-a, globálisan a vizesélőhelyek 35%-a eltűnt. Bár a Föld napja 1990-ben világmozgalommá vált, 1990 és 2015 között 129 millió hektárnyi erdő tűnt el a bolygó színéről. Pedig, ahogy minden életet, úgy az emberét is ezek bonyolult hálózata tartja fenn.

Még mindig túl sokat fogyasztunk

Az emberiség végletes mértékű fogyasztását lassan már nem bírja el a bolygónk: tavaly augusztus 1-jére esett a túlfogyasztás világnapja, vagyis mindössze hét hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre.

Pedig csak ez az egy bolygónk van, és a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra többek közt termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában. Túlzott fogyasztásunk következményeként kritikus időszakkal kell szembenéznünk, hiszen ezek a természeti értékek veszélybe kerültek.

1950 óta a világ óceánjaiból közel 6 milliárd tonna halat és egyéb tengeri élőlényt fogtak ki, becsült adatok szerint a tengeri madarak 90%-ának gyomrában műanyagdarabok találhatók, a koralloknak pedig már a felét elveszítettük, és, ha így folytatjuk, akkor hamarosan a kihalás szélére juthatnak. Pedig a korallzátonyok körülbelül 200 millió embert óvnak meg a hatalmas viharoktól.

Az édesvizek létünk alapját jelentik, mégis, az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizesélőhelyeinek 87%-a elpusztult, arányuk az elmúlt negyven évben 30%-kal lett kevesebb. A 20. században a gerinces fajok között az édesvízi halak kihalási rátája a legmagasabb.

A magyarok sem mentesülnek a Föld terhelésének felelőssége alól: ha mindenki úgy élne, mint mi, akkor 1,92 bolygóra lenne már szükség. A túlfogyasztásunk mellett a természetes élőhelyeink eltűnésével is a globális trendeket erősítjük: mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90%-a eltűnt. Nem mindegy tehát, hogyan bánunk a természettel, hiszen saját létünk is ettől függ.

Nem késő cselekedni!

2020-ban a világ vezetői újabb célokat határoznak majd meg a biológiai sokféleség védelmében. Ahogy a kormányoknak és a vállalatoknak, úgy az egyénnek is saját felelőssége, hogy milyen döntéseket hoz, miként éli mindennapjait: fenntartható életmóddal, fogyasztása csökkentésével, a műanyag termékek használatának mellőzésével mindenki sokat tehet saját környezete és egyetlen otthona megóvása érdekében.

Fotók: Getty Images.

Gyönyörű tó lett a kiszáradt mederből

Indiában a vízhiány és a szemetelés is komoly gondot jelent, ezért egy helyi férfi úgy gondolta, ideje hozzálátni a medrek kipucolásához.

• föld napja
• környezetvédelem
• élő bolygónk
• természetvédelem
• jelentés
• wwf
• hasznos tippek
• emberi tevékenység
• Terasz