Elnézve a legnagyobb festőművészek lebilincselő alkotásait, az ember rácsodálkozik tehetségükre, zsenialitásukra. Azonban van, ami még a leglelkesebb laikusok számára sem tűnik szembe sokadik látásra sem.
A művészetek szakértői viszont más szemmel, más körülmények között, más eszközökkel szemlélik az alkotásokat, így számos képen a hétköznapi ember számára láthatatlan, misztikus részleteket fedeztek fel. Ezeket az ecsetvonások mögé rejtett titkokat az alkotók egyfajta kódolt tartalomként, üzenetként csempészték műveikbe, és minden bizonnyal reménykedhettek abban, hogy egyszer valaki felismeri jelenlétüket. Da Vinci, Botticelli, Van Gogh, Caravaggio és még sokan mások is hagytak megfejtenivalót az utókornak, és talán elképzelni sem tudjuk, milyen rendkívüli pillanat lehetett a szakértők számára, amikor felfedezték a képekben megbúvó misztikus részletet.
8 alkotás titokzatos részletei
A következőkben nyolc festménybe rejtett titokról rántjuk le a leplet: képeken a részletek, melyek új értelmet adtak az addig csak szépségük miatt csodált képeknek.

Jared Baxter független művészeti kutató szerint Van Gogh a Kávézó terasza este című művébe Jézus és a 12 apostol alakját csempészhette bele: a Megváltó a felszolgáló személyében, az apostolok a vendégekében jelennek meg. Baxter szerint Van Gogh ezzel a jelenettel Da Vinci előtt tisztelgett, akinek Az utolsó vacsora című alkotását idézte.

1922-ben egy olasz restaurátor kiszúrta, hogy Caravaggio Bacchusról készített képén, a borosüveg felületén egy arc tükröződik. Felfedezésével nem mindenki értett egyet, és a kép minősége miatt el is vetették az ötletet. Évtizedek múlva, a fejlettebb eszközökkel végzett vizsgálatok alapján, Mina Gregori történész, Caravaggio-szakértő igazolta, hogy a festő önarcképét csempészte alkotására.

Giovanni Maria Pala olasz zeneszerző fantasztikus felfedezést tett, amikor rájött, hogy Leonardo Da Vinci Az utolsó vacsora című képébe zenét rejthetett. Pala úgy ismerte fel a hangsor jelenlétét, hogy néhány vonalat húzott a képről készült fotóra, a kezeket és a kenyereket pedig hangjegyekként értelmezte.
Korábbi cikkünkben meg is hallgatható a Da Vinci-dallam.

Jan van Eyck képe, az Arnolfini házasság sok-sok részlete keltette már fel a műértő és laikus közönség érdeklődését egyaránt, például a kutya, vagy épp a nő kéztartása is. A legizgalmasabb részlet mégis a háttérben fedezhető fel: a festő a fali tükörben saját magát jeleníthette meg. Felette aláírása olvasható. Erwin Panofsky szerint a művész ezzel magát mint a házasságkötés tanúját jelölhette meg.

Botticelli alkotása, a Vénusz születése senki számára sem ismeretlen kép. A gyönyörű alkotás szimbolikája azonban nem mindenki számára egyértelmű: ahogyan Anne Baring és Jules Cashford művészetkutatók közös tanulmányukban írják, a hatalmas kagylót egy, a női nemi szervre utaló jelképként helyezhette el a képen.

Ugyancsak Sandro Botticelli képén, a Tavasz című alkotáson, Guido Moggi botanikus szerint a művész 500 növényt, mintegy 200-féle valóban létező virágot festett le. Mint Caro Verbeek illattörténész magyarázza, a festő ezzel belecsempészte a toszkán tavasz illatát a remekművébe.

Hans Holbein alkotása, A nagykövetek elsőre egy átlagos témájú képnek tűnik, ám a festmény alján egy rejtett optikai illúzió, egy elnyújtott, csak oldalsó nézőpontból kivehető koponya fedezhető fel. Holbein ezzel az eszközzel a halál elkerülhetetlenségére emlékeztető latin mondatot, a memento morit kódolhatta képébe. Állítólag ez volt a mottója a megrendelőnek, Jean de Dinteville-nek, aki egyébként a bal oldalon álló alak.

A Sixtus-kápolna ámulatba ejtő freskója Michelangelo keze munkáját dicséri, aki azonban nem egyszerű ecsetvonásokat hagyott hátra az utókornak: az emberi agy többször is feltűnik az alkotáson, így például a Teremtő mögötti bordó háttér is azt formázza. Silvio Goren régész szerint ez a szimbólum az alkotónak az üzenetét hordozza, hogy az emberi értelem Istentől való.
Korábbi cikkünkben bővebben is olvashatsz a freskóról.
Fotó: Lucas Schifres / Getty Images Hungary