Egyre veszélyesebbek a fővárosi utcák! A fertőzésveszélynek mindenki ki van téve

A hétköznapok forgatagában gyakran hajlamosak vagyunk ügyet sem vetni a minket körülvevő világra, amelyhez bizony szorosan hozzátartoznak a ránk leselkedő fertőzések is.

Ismerd meg a legnagyobb veszélyt jelentő tényezőket a város utcáiról!

Hajléktalanhelyzet

A fővárosi önkormányzat a hajléktalan probléma megoldását - a nemrégiben született rendelettervezet értelmében - abban látja, hogy megtiltja az otthontalanok számára az életvitelszerű tartózkodást az utcán. Ennek elsődleges és legfőbb oka az, hogy az utcai padokon alvó, kukát borogató, ügyes-bajos dolgaikat az utcán elvégző hajléktalanok gondozatlanságuk miatt élősködőket és különféle fertőző betegségeket terjeszthetnek. Hogy mik is ezek pontosan?

A HIV fertőzés, a hepatitis C, valamint a TBC szinte speciális hajléktalanbetegségeknek tekinthetők, mivel előfordulásuk a hajléktalanok körében lényegesen, akár több tízszer magasabb, mint az általános lakosságéban. A TBC ráadásul tüsszentéssel terjed, így könnyen széles körű járványhoz vezethet. Emellett a rühatkák és a tetvek előfordulása sem mondható ritkának a hajléktalanok körében, ami szintén veszélyt jelent a járókelőkre.

Repülő patkányaink

Van, aki eteti, van, aki zavarja, és akad, aki tűzzel-vassal pusztítaná őket. Bizonyára nem okoz nagy fejtörést, hogy a parlagi galambról, közismert nevén a házigalambról van szó. A kis szárnyas jószágok napjainkra már teljes mértékben hozzászoktak a városi léthez, megtanultak az emberekkel együtt élni.

Amerre megfordulnak, otthagyják a nyomukat, emlékműveket, szobrokat és autókat sem kímélnek. Kétségtelenül megvan a maga bája annak, amikor egy ballonkabátos, idős nénike kenyérmorzsával eteti a galambokat, azonban - és ezt talán kevesen tudják - a közterület-felügyelők ezért akár 20 ezer forintos pénzbírságot is kiszabhatnak. A repülő patkány elnevezés ugyanis nem véletlen. A galambpiszok számtalan fertőző betegség terjesztője. Az egyik ilyen az úgynevezett histoplasmosis, amely az elszáradt ürüléken elszaporodó gombáknak köszönhetően súlyos légzőszervi megbetegedéshez vezet.

A dermaphytosis szintén a galambok által terjesztett gombás fertőzés, amely a légzőszerveket, a beleket, a húgycsövet és a női nemi szervet támadja, és rendszerint viszketést, fájdalmat és nedvedzést okoz. Emellett ezek a madarak számos élősködővel érintkeznek rendszeresen, melyek nagy része szintén veszélyt jelent az emberre. Mi több, a B vírussal fertőzött egyedek véréből táplálkozó szúnyogok terjesztik a vírusos agyhártyagyulladást. A fertőzésveszély miatt tehát tanácsos, amennyire csak lehetséges elkerülni, és szabad kézzel semmiképpen sem fogdosni a madarakat.

Hajléktalan rendelet

Az új hajléktalanokkal kapcsolatos rendeletről kérdeztük mindkét felet. Nézd meg, ki hogy látja a problémát!

Fertőzések melegágya: kutyagumi

Az utcán hagyott, fel nem szedett kutyaürülék nemcsak látványnak kellemetlen, de számos igen súlyos fertőzést is magában hordozhat. A kutyagumi ugyanis milliónyi olyan élősködőt - parazitát - tartalmaz, amelyek az emberre is veszélyes fertőzéseket terjesztenek. Egy hazai felmérés szerint három kezeletlen kutyából legalább egy ürülékében kimutathatók a féregpeték, a három hónaposnál fiatalabb kölyökkutyák pedig majdnem 100%-a fertőzött orsóféreggel. A kisgyermekek a leginkább veszélyeztetettek, hiszen ők néha óhatatlanul is a szájukba vesznek földet, homokot és egyéb, a földön lévő, szennyezett dolgot. Emellett már egy édes kiskutyus simogatása is rizikót jelenthet, ugyanis a féreg petéi az ürüléken keresztül könnyen rátapadnak a kutya szőrére.

A szájon keresztül az ember szervezetébe jutott petékből kikelnek az orsóféreg lárvái, melyek a vérárammal eljutnak a különféle szervekbe. A szembe kerülve akár vakságot is okozhatnak. A galandférgek szintén a kutya vékonybelében élősködnek, és petéik a bélsárral jutnak ki az állat szervezetéből. A kutyával kontaktusba kerülő ember májában, tüdejében hólyagférgek alakulhatnak ki, amelyeket csak műtéti úton lehet eltávolítani. A megelőzés érdekében nagyon fontos tehát - főleg a leginkább veszélyeztetett kisgyerekek esetében - a rendszeres kézmosás és a szülő körültekintő magatartása.

• fertőzés
• belföld
• hajléktalanok
• Terasz