Van, aminek a sebessége a fényénél is gyorsabb: a sötétségé

Tudjuk, hiszen már Einstein relativitáselmélete is magában foglalta a tényt, hogy nincs, ami gyorsabb lenne a fénynél. Felmerül viszont a sötétség, azaz az árnyék, mint vetélytárs - véli Carlo Rovelli, olasz tudós, az elméleti fizika szaktekintélye.

Rovelli az árnyék gyorsaságának szemléltetésére az egyik bolygóra vetülő képzeletbeli fénycsóvát hozza példaként. Ha elképzelünk egy olyan erős fényszórót, melynek fénye elér a Jupiterig, a sugárzott fény tölcsére pedig egészében átfedi a bolygót, akkor, ha ezt a fényforrást betakarjuk a kezünkkel, a bolygón azonnal megjelenik a kezünk árnyéka. Az oda vetülő fény 86 821 kilométert tesz meg, miközben a fény terjedési sebessége másodpercenként 299 338 kilométer. Ha tehát a kezünket kevesebb, mint fél másodperc alatt sikerül a fényforrásra tenni, az árnyék már le is győzte a fény sebességét.

Valami kontra semmi

Az árnyék tehát az a valami lenne, ami gyorsabb a fénynél? Sajnos nem: a sötétség a fénnyel szemben végül mégis elbukja a versenyt, mert nem az a tudósok által lázasan keresgélt valami, ami gyorsabb a fénynél.

A fénnyel ellentétben, mely részecskékből áll, az árnyék, a sötétség éppen ezek hiányát jelenti. Abban a pillanatban, amikor árnyék vetül egy felületre, a fényrészecskék akadályba ütköztek, ezért nem érnek el a célzott felületre, így keletkezik az árnyék. Az árnyék azonban, ellentétben a fénnyel, nem tartalmaz részecskéket, mindössze a fotonok hiánya. Mivel nincsenek részecskéi, gyakorlatilag az árnyék semmi. Hiába győzi tehát le az árnyék, illetve a sötétség a fény terjedési sebességét, ha egyszer nem valami annál gyorsabbról, hanem tulajdonképpen a semmiről van szó.

• fény
• tudomány
• Terasz