Vannak történészek, akik szerint jelenleg 1724-et írunk - Ezzel magyarázzák a felvetést

Kissé zavaros a történészek felvetése, ami szerint még csak 1724 van.

Vannak történészek, akik szerint jelenleg 1724-et írunk - Ezzel magyarázzák a felvetést
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Egyes történészek és a fantomidő hipotézis hívői úgy látják, valami nem stimmel az évszámok körül, és szerintük jelenleg 1724 van a mindenki által jól ismert 2021 helyett.

Az állítás a ’90-es években indult német történészektől, és azóta is próbálják alátámasztani a felvetést. Az IFLScience nevű szórakoztató tudományos oldal viszont felsorakoztatta az ellenérveket is, amik alapján teljesen kizárható, hogy tényleg csak 1724 lenne.

Ez a történészek magyarázata az elméletre

1582-ben XIII. Gergely pápa bevezette a ma is használt Gergely-naptárat. Ezt megelőzően a római világ és Európa nagy része a Julius Caesar által Kr. e. 48-ban javasolt Julián-naptárat használta. Annak érdekében, hogy megpróbálja összekapcsolni a naptárt a szoláris évvel - vagyis azzal az idővel, amely alatt a Föld forog a Nap körül -, a Julián-naptárban négyévente szökőév volt, amelyben egy további napot adtak hozzá.

XIII. Gergely pápa
XIII. Gergely pápa
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

A probléma az volt, hogy mivel a tényleges szoláris év 365,242199 napnak felel meg, a Julián-naptár 128 évente egy napot nyert. Ennek figyelembevételével a Gergely-naptár bevezetésekor Gergely pápának 13 nappal kellett volna elmozdítania a dátumot - ám ő csak tízzel tolta el. 

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

A német történészek szerint ez a három nap elcsúszás olyan kulcsfontosságú volt, hogy valójában mára már ez 300 éves mínuszt jelent, vagyis feltételezéseik szerint nagyjából az egész középkor kimaradt. Erre pedig egészen furcsa magyarázatokat is adtak.

Nem létezett a középkor?

Először Heribert Illig vázolta fel 1991-ben az elméletet, majd dr. Hans-Ulrich Niemitz 1995-ben kibővítette a fantomidő hipotézisét. A tudósok azt állítják, hogy sokkal több bizonyíték van a középkor hiányára, mint csak egy pápa, aki elvétette a számolásokat. Niemitz a témával foglalkozó cikkében rámutat arra, hogy ez idő alatt nincs előrelépés a Nyugaton, nincsenek nyilvántartások olyan nagy eseményekről, mint például az iszlám terjedése a Közel-Keleten, és a hirtelen eltűnés, majd a zsidó emberek újbóli megjelenése Kr. e. 711-1096 között.

naptár2
Fotó: Image Source / Getty Images Hungary

Bár tényleg sokan vannak, akik szerint valós az állítás, és tényleg csak 1724-et írunk, az igazság az, hogy bár valóban hibát vétett a pápa a számolásoknál, ez nem azt jelenti, hogy kimaradt volna egy egész középkor. Ráadásul az emberiség hihetetlenül jó nyilvántartással rendelkezik a csillagászati eseményekről, amik önmagukban megcáfolhatják az elméletet.

A 2021-es év kedvenc naptárja lesz: a szexi tűzoltók visszatérnek

Az ausztrál tűzoltók a 2021-es naptárhoz is ledobták a textilt.

A 2021-es év kedvenc naptárja lesz: a szexi tűzoltók visszatérnek

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük