Még tovább duzzad a devizahiteles lufi

Az Európai Bíróság múlt héten meghozta a döntést a devizahitelekkel kapcsolatosan, az eredmény pedig igencsak különösre sikeredett.

De valójában mi a tétje az Európai Bíróság döntésének az üggyel kapcsolatban, és miért ilyen fontos? - erre a kérdésre a Kiszámoló.hu blog kereste a választ.

Honnan indult ki a probléma?

A lényeg az, hogy az adós azt szeretné, hogy egy szinte formai hibába belekapaszkodva elérje azt, hogy a bankkal kötött egész szerződése semmissé váljon. A magyarok álláspontja pedig éppen az volt, hogy megtartsák a szerződés érvényességét, csak az ide vonatkozó, kérdéses pontot módosítsák.

A blog szerint a tanácsnoki elődöntés, ami gyakorlatilag csak egy előzetes vélemény a bírósági döntés előtt, azt az álláspontot képviselte, hogy az alkalmazandó árfolyam megállapítására vonatkozó szabály a szerződés elsődleges tárgyához tartozik, aminek tisztességes voltát a bíróság csak abban az esetben vizsgálhatja, ha a megfogalmazás nem érthető.

Tehát nem kizárólag nyelvtanilag érthető megfogalmazás, hanem az ügyfél számára is ki kell, hogy derüljenek az esetleges következmények a hitel felvétele után.

A kérdés az az ügyfél számára, hogy a bank miért devizavételi árfolyammal számolt, és miért devizaeladási árfolyamot számított a kölcsön folyósításakor.
A tanácsnoki vélemény lényegében a magyar perjogban ismeretlen intézmény. Annyit jelent, hogy mindkét félnek lehetősége van kifejtenie az álláspontját, emellett az Európai Bizottság és minden tagállam kifejezésre juttathatja a véleményét, emellett a tanácsnoki vélemény csupán egy a sok közül, így nem feltétlenül számít sokat a bíróság döntésében.

Ami egyértelmű

A devizahiteles üggyel kapcsolatban nem kérdés, hogy a vételi árfolyamot kellett alkalmazni, amikor a bank átváltotta a felvett devizát, és amiért az ügyfél által befizetett forintért az eladási árfolyamon számolva adott devizát a törlesztéshez - írja a portál.

Mint ahogyan ezt a Kúria belátta, hogy az árfolyamrés nem egy, a fogyasztói kölcsönhöz kapcsolódó költség, hanem egy fix számítási mód minden egyes idegen pénznemben. A főtanácsnok véleménye, hogy a döntő bíróságok a szerződés érvényessé nyilvánítására nem jogosultak. Ugyanakkor a bíróságoknak lehetőségük van az érvénytelen kikötéseket a hazai jog szabályaival pótolni, és ezzel a tartalommal érvényessé tenni.

Az előzmények

Előzetes tervek szerint az Alkotmánybíróság február 11-én, kedden döntött volna a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítvánnyal kapcsolatban. A döntés azonban nem született meg, és az időpont továbbra is bizonytalan, ugyanakkor a bíróság folyamatosan dolgozik a megoldáson.

A végérvényes döntés akkor születhet meg, ha az előadóbíró által készített tervezet alapján az alkotmánybírák többségi véleményt alakítanak ki, ehhez pedig egyértelműen nem elég egy ülést tartani. A kormány november végén nyújtotta be az indítványt, ami a devizahiteles szerződések alkotmányellenességét veti fel.

Emellett az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá azért, mert a devizaalapú kölcsönök törlesztő részleteinek növekedése rengeteg embernek nehézséget okoz, ami elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését. Az első tárgyalást az Alkotmánybíróság január végén tartotta.

Képek forrása: MTI/Kovács Attila

• hitel
• bank
• adatvédelem
• belföld
• deviza
• Terasz