Mérgező anyagokat hagytak a szovjetek magyar hegyen - Most eltüntetik a nyomokat
Üzemanyagból és nehézfémből származó szennyeződésektől tisztítják meg az esztergomi Strázsa-hegyet.
Megtisztítja az esztergomi Strázsa-hegyet a korábban itt állomásozó szovjet harckocsizók üzemanyag- és nehézfém-szennyeződésétől a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság - mondta sajtótájékoztatóján Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára. A munkálatok költsége 591 millió forint.
A 2,7 hektáros, most megtisztítandó terület ivóvízbázisok közelében, kiemelten érzékeny területen található. A DINPI strázsa-hegyi bemutatóközpontja melletti négy tavat harckocsiúsztatónak használták, ott az iszapban fémeket is kimutattak - ismertette Füri András, a nemzeti park igazgatója.
Így tisztítják meg a Strázsa-hegyet
A munkálatokban az üzemanyag-tárolónál a szennyezett földet kitermelik, a tavakban lévő szennyezett iszapot pedig szikkasztás után ártalmatlanítják. A beavatkozás előtt a halakat, kétéltűeket, hüllőket ideiglenes élőhelyre telepítik át. A tavak kármentesítésével és az élőlények visszatelepítésével őszre végeznek. A volt üzemanyag-tárolónál a betonlétesítmények bontását is elvégzik, itt 2021 augusztusára állhat helyre a természetes állapot.
A területet már a Monarchia idején katonai gyakorlatokra használták. Az első világháború után Esztergom határvárossá vált, ezzel megnőtt katonai szerepe. A második világháború után 1956-ig a Strázsa-hegy a Magyar Honvédség gyakorlótere volt, 1956-tól a szovjet déli hadseregcsoport harckocsizó és vegyvédelmi alakulatai használták.
Az államtitkár kiemelte, az országos környezeti kármentesítési programban 1996-ban 30 ezer szennyezett helyszínt azonosítottak. Az ártalmatlanítás költségét ezer milliárd forintra becsülték, és harmincéves időtartammal számoltak. Hozzátette, az állami felelősségvállalási körben eddig 582 helyszínt tisztítottak meg.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.
Promóció
Az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike, a fővárostól északra 60 ezer hektárnyi területen, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között helyezkedik el.
Fotók: MTI/Kovács Attila
Mennyire ismered a magyar hegyeket?
Bár a hegyekben gyönyörködni is nagyon jó érzés, még jobb, ha ismered őket. Hogyan keletkeztek? Mitől olyan vörös a talaj némelyiknél? És vajon mennyivel van hidegebb a Mátra hegyein, mint az Alföldön? Általános iskolában mindenkinek be kellett magolnia a válaszokat, de hamar felejt az ember. Vajon most hányra tudod a helyes választ?
Melyik hegységünk nem vulkáni eredetű? Sokan elrontják a választ, te hogy állsz vele?
Kvíz!
ElolvasomOLVASD EL EZT IS!
- mátra
- hegyvidék