A hó valójában nem is fehér: 6 érdekesség, amit te sem tudtál a havazásról
Ha még nem unod, hogy mindenki a hóról beszél - most hoztunk pár érdekességet róla.
Az elmúlt pár nap másról sem szólt, csak a hóról: hirtelen mindenki felvásárolta az összes szánkót és megrohamozta a Normafát. Bár egy totál átlagos időjárási jelenségről van szó, mégis csodaszámba megy, ha mégis leesik.
Most pedig ennek örömére hoztunk hat elképesztő tényt a hóról.
6 érdekesség a hóról
1. A hó valójában nem fehér
Bár gyerekkorunk óta fehérként gondolunk rá, a hó valójában átlátszó jégkristályokból áll. Azért látjuk fehérnek, mert a sok apró hópehely minden irányba szétszórja a rájuk eső fényt. Amikor a fény nem nyelődik el, hanem visszaverődik, a szemünk fehérként érzékeli a felületet. Vastagabb hórétegekben azonban a hó akár kékes árnyalatot is kaphat, mivel a vörös fény mélyebbre hatolva elnyelődik. Ezért tűnik a hó fehérnek a felszínen, és kéknek a mélyebb rétegekben.

2. Egy iglu belseje akár 20 fokkal is melegebb lehet kintnél
Bár paradoxnak hangozhat, de a hó kiváló hőszigetelő. Ennek oka, hogy nagyrészt levegőből áll, ami bent tartja a meleget. Az igluk ráadásul úgy vannak kialakítva, hogy a hideg levegő lent rekedjen, a melegebb pedig ott maradjon, ahol az emberek alszanak.
3. A hó a Szaharában is eshet
A Szaharához a perzselő hőség és a végtelen homokdűnék képe társul, mégis előfordul, hogy hó borítja be a tájat. A sivatag északi területein télen időnként olyan hideg, nedves légtömegek érkeznek, amelyek lehetővé teszik a havazást. Az algériai Ain Sefra környékén az elmúlt években többször is fehérbe borultak a vörös homokdűnék. A jelenség általában csak vékony hóréteg formájában jelenik meg, de a látvány így is egészen szürreális.
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
4. Nem igaz, hogy nincs két egyforma hópehely
A közkeletű hiedelemmel szemben már találtak teljesen azonos hókristályokat. Laboratóriumi körülmények között pedig kifejezetten könnyű egyforma darabokat létrehozni. A természet néha kevésbé romantikus, mint ahogy szeretnénk hinni.
5. Óriási hógolyók sodródhatnak partra a tengerből
Szibériában és Finnországban is előfordult már, hogy focilabda, sőt strandlabda méretű hógolyók borították el a partot. Nem emberi kéz műveiről van szó: a hullámzás és a fagyos tengervíz formálja őket tökéletesen gömbölyűre. Ritka jelenség, de látványban verhetetlen.

6. Hószörnyek Japánban
Japán északi részén, a Zaó-hegyen télen különös, szinte élőlénynek tűnő alakok borítják a hegyoldalt. A „hószörnyeknek” nevezett formák valójában fenyőfák, amelyeket az erős szél és a túlhűtött vízcseppek borítanak be jégrétegről rétegre. A fagypont körüli hőmérséklet és az állandó szél együttese több méter magas, torz jégszobrokat hoz létre. A jelenség csak ritkán alakul ki tökéletesen, ezért minden évben más arcát mutatja.
Itt esett most a legtöbb hó Magyarországon – Meglepő helyen dőlt meg a téli csúcs
Kiderült, hol a legnagyobb a hótakaró az országban, és meddig élvezhetjük még a fehér tájat.
ElolvasomFotók: Getty Images Hungary
















