A 4 legérdekesebb zsidó szokás

A zsidó vallás a világ vallásainak egyik legősibb tagja. A zsidók egyetlen Isten létezésében hisznek, és úgy tartják: népük az ókori Izrael népének leszármazottja.

A zsidó vallás igen gazdag hagyomány- és szokásvilággal rendelkezik - mindezeket a Tóra, a zsidók legfontosabb szent szövege írja elő. Bár ma már a vallás híveinek csak kis része követi az összeset, jó néhány a mai napig él a családok mindennapjaiban.

Az otthon, a sabbat különleges helyszíne

A zsidók szemében az otthon különleges szerepet tölt be. Ez az a hely, ahol a szent nap, a szombat - sabbat - elkezdődik. Ez a hetente megtartott pihenőnap péntek este, nem sokkal naplemente előtt kezdődik, és a következő naplementéig tart - a zsidók számára a naplemente jelenti a nap kezdetét. Az otthon egyúttal az a hely is, ahol a családanya különösen fontos szerepet játszik.

A hagyomány a szombatot a Biblia első könyvében leírt teremtéstörténethez köti. Eszerint Isten megpihent a hetedik napon - ezért a szombat a pihenés, az imádság és a tanulás napja. A sabbat kezdetekor a ház asszonya meggyújt legalább két gyertyát, és elmond egy imádságot. Ezután - még az étkezés megkezdése előtt - a családfő elvégzi a kidust, azaz boráldást. Kezébe vesz egy borral - az öröm szimbóluma - telt serleget, és megáldja. Mindenki iszik a serlegből. A családfő ezután megáldja az adott napot, a feleségét és a gyermekeit. Az étkezés a két barhesz - vagy hálá, azaz mákkal vagy szezámmaggal megszórt fonott kalács - megáldásával kezdődik.

Mivel a szombat a pihenés napja, mikor semmiféle munkát nem szabad végezni, minden ételt előre elkészítenek. A Tóra előírásait szigorúan követő zsidók közül néhányan még telefont és autót sem használnak szombaton. Mások legfeljebb a zsinagógába mennek autóval.

Bar micva és bat micva

A zsidó vallás egyik legfontosabb törvénye az, hogy minden újszülött fiúgyermeket körül kell metélni, azaz el kell távolítani előbőrüket. Erre a berit mila és brisz néven is ismert szertartásra a fiú életének nyolcadik napján kerül sor. Ugyanekkor hirdetik ki a gyermek nevét is.
A zsidó fiúkat 13. születésnapjuk után tekintik felnőttnek, ekkor lesz belőlük bar micva, a törvény fia. A lányok egy évvel korábban, 12. születésnapjuk után válnak bat micvává, a törvény lányává.

A szertartás a fiú 13. születésnapját követő szombaton van, aki ezen a napon első alkalommal vesz részt aktívan a zsinagógában tartott istentiszteleten. A Tórából való felolvasás előtt imát mond, és olvashatja vagy énekelheti az adott napra előírt Tóra-szakaszt. A bar micva szertartásán sok családtag és barát is részt vesz, később pedig ünnepi vacsorát vagy összejövetelt tartanak.

A boldogító igen - kötelezően a hupa alatt

A zsidóknál elvárás, hogy megházasodjanak - és sok zsidó ma is fontosnak tartja, hogy társa zsidó legyen.
Az esküvőt rendszerint zsinagógában tartják, de Izraelben a szabad ég alatt is sor kerülhet rá. A menyasszony és a vőlegény a majdani közös otthont jelképező menyegzői baldachin, a hupa alatt áll.

Az esküvői szertartást vezető rabbi imáit egy pohár bor felett mondja el, melyet ezt követően a menyasszonynak és a vőlegénynek nyújt át. További imádságok hangzanak el ekkor, majd a szertartás végén a vőlegény sarkával szétroppantja a borospoharat, annak elfogadásául, hogy a házasság alatt egyaránt lesznek rossz és jó napjaik.

Kovásztalan kenyérrel, petrezselyemmel: Peszah

A zsidók minden évben megülik Peszah ünnepét, a zsidó húsvétot. Ünnepi étkezésük egy kérdéssel kezdődik: miért más ez az éjszaka, mint a többi?
A válasz: mert az Egyiptomból való szabadulás emlékét őrzi, egy olyan eseményét, mely a hagyomány szerint több mint háromezer évvel ezelőtt történt.

A zsidók szabadulásukat különleges vacsorával, a széderrel ünneplik meg - a szó jelentése rend. Az ételt otthon fogyasztják el, a családtagokon kívül pedig számos barátot is meghívnak. Az asztalra a legjobb terítőt és a legszebb étkészletet helyezik. Mindenki, még a gyerekek elé is borospohár kerül, a szédertál pedig az asztal közepén áll.
A vacsora előtt a családfő imát mond, majd mindenkinek petrezselymet nyújt át, melyet előzőleg sós vízbe mártott. Ezután kettétör egy darab kovásztalan kenyeret - macát vagy maceszt -, és egyik felét szétosztja. Ezután a legfiatalabb gyermeknek fel kell tennie a kérdést: miért más ez az éjszaka, mint többi? A családfő ekkor elmeséli az Egyiptomból való szabadulás történetét.

Vásárolj Femina Klub bérletet!

Vásárolj bérletet, és vegyél részt a 2025-ös év különleges előadásain, ahol izgalmas témákról hallhatsz elismert szakértőktől és közéleti személyiségektől. 

• Knapek Éva, aki a társfüggőségről és a mérgező kapcsolatokból való szabadulásról beszél. 2025.01.07.
• Kajdi Csaba, aki humorral és őszinteséggel osztja meg tapasztalatait nőkről és élettapasztalatairól "Anyámtól a modellekig" témában.  2025.02.19.
• Steigervald Krisztián, aki a generációk közötti kommunikáció kihívásait tárgyalja "Boomerek és Zoomerek" című előadásában. 2025.04.09.

További részletek: feminaklub.hu/

Helyszín: MOM Kulturális Központ

_Promóció

Félelmetes napok és zarándokünnepek

A zsidó vallásban öt ünnep különösen nagy ünnepnek számít, mert megtartásukat a Tóra írja elő. Kettő, a Félelmetes napok idején ünnepelt Ros hasana és Jom kippur az elmélyült gondolkodásra ad alkalmat. A másik három ünnep a Peszah, a Sávuot és a Szukkot, melyeket zarándokünnepeknek neveznek. A hetente megünnepelt szombatot az ünnepek királynőjének tartják.

• ünnep
• házasság
• vallás
• hagyomány
• érdekességek a világból
• Terasz