A 4 legérdekesebb zsidó szokás

A sós petrezselyemtől a hupáig

A zsidó szokások igen változatosak. Most megtudhatod, mi az a macesz, és miért törnek poharakat az esküvőn!

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A zsidó vallás a világ vallásainak egyik legősibb tagja. A zsidók egyetlen Isten létezésében hisznek, és úgy tartják: népük az ókori Izrael népének leszármazottja.

17 érdekes tény a titokzatos Tibetről

Nézegess képeket!

Elolvasom

A zsidó vallás igen gazdag hagyomány- és szokásvilággal rendelkezik - mindezeket a Tóra, a zsidók legfontosabb szent szövege írja elő. Bár ma már a vallás híveinek csak kis része követi az összeset, jó néhány a mai napig él a családok mindennapjaiban.

Az otthon, a sabbat különleges helyszíne

A zsidók szemében az otthon különleges szerepet tölt be. Ez az a hely, ahol a szent nap, a szombat - sabbat - elkezdődik. Ez a hetente megtartott pihenőnap péntek este, nem sokkal naplemente előtt kezdődik, és a következő naplementéig tart - a zsidók számára a naplemente jelenti a nap kezdetét. Az otthon egyúttal az a hely is, ahol a családanya különösen fontos szerepet játszik.

A hagyomány a szombatot a Biblia első könyvében leírt teremtéstörténethez köti. Eszerint Isten megpihent a hetedik napon - ezért a szombat a pihenés, az imádság és a tanulás napja. A sabbat kezdetekor a ház asszonya meggyújt legalább két gyertyát, és elmond egy imádságot. Ezután - még az étkezés megkezdése előtt - a családfő elvégzi a kidust, azaz boráldást. Kezébe vesz egy borral - az öröm szimbóluma - telt serleget, és megáldja. Mindenki iszik a serlegből. A családfő ezután megáldja az adott napot, a feleségét és a gyermekeit. Az étkezés a két barhesz - vagy hálá, azaz mákkal vagy szezámmaggal megszórt fonott kalács - megáldásával kezdődik.

Mivel a szombat a pihenés napja, mikor semmiféle munkát nem szabad végezni, minden ételt előre elkészítenek. A Tóra előírásait szigorúan követő zsidók közül néhányan még telefont és autót sem használnak szombaton. Mások legfeljebb a zsinagógába mennek autóval.

Imák a bejáratban: a mezuzák
Sok zsidó otthonban apró dobozt erősítenek a bejárati ajtó jobb oldali ajtófélfájához. A dobozban mezuza, egy kis pergamenlap rejlik, melyen kézzel írva az egyik legfontosabb zsidó imádság, a Smá Jiszraél szavai szerepelnek.

Bar micva és bat micva

A zsidó vallás egyik legfontosabb törvénye az, hogy minden újszülött fiúgyermeket körül kell metélni, azaz el kell távolítani előbőrüket. Erre a berit mila és brisz néven is ismert szertartásra a fiú életének nyolcadik napján kerül sor. Ugyanekkor hirdetik ki a gyermek nevét is.
A zsidó fiúkat 13. születésnapjuk után tekintik felnőttnek, ekkor lesz belőlük bar micva, a törvény fia. A lányok egy évvel korábban, 12. születésnapjuk után válnak bat micvává, a törvény lányává.

A szertartás a fiú 13. születésnapját követő szombaton van, aki ezen a napon első alkalommal vesz részt aktívan a zsinagógában tartott istentiszteleten. A Tórából való felolvasás előtt imát mond, és olvashatja vagy énekelheti az adott napra előírt Tóra-szakaszt. A bar micva szertartásán sok családtag és barát is részt vesz, később pedig ünnepi vacsorát vagy összejövetelt tartanak.

A boldogító igen - kötelezően a hupa alatt

A zsidóknál elvárás, hogy megházasodjanak - és sok zsidó ma is fontosnak tartja, hogy társa zsidó legyen.
Az esküvőt rendszerint zsinagógában tartják, de Izraelben a szabad ég alatt is sor kerülhet rá. A menyasszony és a vőlegény a majdani közös otthont jelképező menyegzői baldachin, a hupa alatt áll.

Az esküvői szertartást vezető rabbi imáit egy pohár bor felett mondja el, melyet ezt követően a menyasszonynak és a vőlegénynek nyújt át. További imádságok hangzanak el ekkor, majd a szertartás végén a vőlegény sarkával szétroppantja a borospoharat, annak elfogadásául, hogy a házasság alatt egyaránt lesznek rossz és jó napjaik.

Kóser ételek
Mózes ötödik könyvének 14. fejezete értelmében a zsidók nem ehetnek húst és tejterméket - például sajtot - ugyanazon étkezés alatt, sőt, nem is tarthatják egy helyen, és külön edényeket használnak az elkészítésükre. A kóser szó jelentése megfelelő, és azokra az ételekre utal, amelyeket meg szabad enni. Minden gyümölcs és zöldség kóser, de húsból és halból csak bizonyos fajták. A disznó például tiltott, azaz tréfa, akárcsak a kagyló. A bárány, a marha, a lazac, a pisztráng és a tőkehal kósernek számít. Fontos, hogy az elfogyasztható kóser állatokat is meghatározott módon kell megölni, a vérüket teljesen kifolyatva.

Kovásztalan kenyérrel, petrezselyemmel: Peszah

A zsidók minden évben megülik Peszah ünnepét, a zsidó húsvétot. Ünnepi étkezésük egy kérdéssel kezdődik: miért más ez az éjszaka, mint a többi?
A válasz: mert az Egyiptomból való szabadulás emlékét őrzi, egy olyan eseményét, mely a hagyomány szerint több mint háromezer évvel ezelőtt történt.

A zsidók szabadulásukat különleges vacsorával, a széderrel ünneplik meg - a szó jelentése rend. Az ételt otthon fogyasztják el, a családtagokon kívül pedig számos barátot is meghívnak. Az asztalra a legjobb terítőt és a legszebb étkészletet helyezik. Mindenki, még a gyerekek elé is borospohár kerül, a szédertál pedig az asztal közepén áll.
A vacsora előtt a családfő imát mond, majd mindenkinek petrezselymet nyújt át, melyet előzőleg sós vízbe mártott. Ezután kettétör egy darab kovásztalan kenyeret - macát vagy maceszt -, és egyik felét szétosztja. Ezután a legfiatalabb gyermeknek fel kell tennie a kérdést: miért más ez az éjszaka, mint többi? A családfő ekkor elmeséli az Egyiptomból való szabadulás történetét.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Az első epizódban a konyhapszichológia kérdéskörével foglalkozunk. Vajon jót tesz az, ha saját magunkat analizáljuk önsegítő könyvek alapján? Van olyan, hogy túl sok terápia? Mikortól trauma a trauma? Tarts velünk, dilemmázzunk együtt!

Promóció

Félelmetes napok és zarándokünnepek

A zsidó vallásban öt ünnep különösen nagy ünnepnek számít, mert megtartásukat a Tóra írja elő. Kettő, a Félelmetes napok idején ünnepelt Ros hasana és Jom kippur az elmélyült gondolkodásra ad alkalmat. A másik három ünnep a Peszah, a Sávuot és a Szukkot, melyeket zarándokünnepeknek neveznek. A hetente megünnepelt szombatot az ünnepek királynőjének tartják.

Cikkünk David Self Vallások világa című könyve alapján készült.

Multikulturális társadalmunkban ma már a szülőföldön való eligazodáshoz is elengedhetetlenek a világ vallásaira vonatkozó ismeretek. De mi a vallás? Melyek a világvallások? Mik a különböző vallások legfontosabb tanításai és szertartásai? Hogyan élnek, akik e hitek szerint élnek? A gyönyörűen illusztrált, olvasmányos kötet izgalmas kulturális utazásra hív, bemutatja az új vallási mozgalmakat is, és elfogulatlan szemléletével az eltérő vallású közösségek békés egymás mellett élését hirdeti.

Kiadja az Athenaeum 2000 Kiadó.
Ára 6500 forint.
A könyvet itt rendelheted meg. »
Ezt is szeretjük