Rajtad is múlik, hogy mennyi pénz jön az országba
Nem gondoltad volna, miért fontos az EP-választás
Nagy a tétje a szavazásnak.

beauty and style
Top olvasott cikkek

Magyarországon vasárnap járulhatunk urnához az európai parlamenti választások alkalmával. Bár a részvételi arány, ahogy ez lenni szokott ismét elmarad az országgyűlési választásokétól, nagyon fontos dolgok dőlhetnek el, így nem mindegy, kiket küldünk az unió ezen szervébe.

Ha felmerült benned a kérdés, miért fontos részt venni a vasárnapi voksoláson, ezt a cikket el kell olvasnod.

Barroso posztját is eldönthetjük

Bár az uniós döntéshozatali folyamatban a parlament nem túl fajsúlyos szereplő, például önállóan jogszabályt sem kezdeményezhet, mégis egyre inkább növekszik a jelentősége. Ezzel a döntéshozók minden bizonnyal demokratikusabb Európát szeretnének, így nagy a valószínűsége annak, hogy az lesz az Európai Bizottság elnöke, akit a parlamenti választásokon győztes koalíció támogat.

A parlamentben jelenleg az Európai Néppárt a legnépesebb tábor, hazánkból a Fidesz-KDNP delegáltjai ülnek itt. A második számú erő a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, mely frakcióban hazánkat az MSZP képviseli. A néppártiak Jean Claude Junckert, a baloldaliak Martin Schulzot szeretnék a poszton látni, melyet most Jose Manuel Barroso tölt be.

Európában mindenütt megnőttek az euroszkepticizmusukról ismert szélsőjobboldali pártok, és minden bizonnyal jól szerepelnek majd a hétvégi választáson.

Ennek ellenére kevés az esély arra, hogy befolyásuk legyen a döntéshozatalra, hiszen korántsem egységesek. A francia Nemzeti Front vagy a holland Szabadság Párt szemében ugyanis a kelet-európai szélsőjobbos pártok, így a Jobbik is túl szélsőséges.

Ezt jelzik előre a számok

A hazai felmérések alapján a magyarokat az európai átlagnál jobban érdekli a választás, a közvélemény-kutatók adatai alapján akár 40%-os is lehet a részvételi arány. Érdekesség, hogy Hollandiában várták legkevésbé a voksolást, ott a mérések 20%-os részvételt vetítettek előre, végül 35% ment el csütörtökön voksolni. Hivatalos eredményeket minden országban egyszerre, vasárnap este közölnek.

A néppárti frakció lehet a legnagyobb, legalábbis a folyton ingadozó kutatási eredmények ezt mutatják. Bármi is lesz, az bizonyosnak tűnik, hogy a két nagy középpárti csoport fej-fej melletti eredménnyel zár, így ismét közösen dönthetnek a legfontosabb ügyekben. A harmadik helyre, ahogy már megszokhattuk, a liberálisok képviselőcsoportját várják, míg negyediknek a zöldek futhatnak be.

A Tárki legfrissebb kutatása szerint a Fidesz-KDNP simán nyer itthon, a kormánypártok akár az 50%-os határt is átléphetik. Az MSZP és a Jobbik fej-fej mellett haladnak, 15-16% körüli várható eredménnyel, az LMP, a DK és az Együtt-PM azonban izgulhat, hiszen az 5%-os bejutási küszöbön egyensúlyoznak.

A bizottságé az utolsó szó, de a parlament egyre fontosabb

Bár Barroso is a Néppárthoz köthető, jobboldali politikus, ennek ellenére pragmatikusan jár el a bizottság, amikor az Orbán-kormány vitatott lépései kerülnek terítékre. Legutóbb a Magyarországra utalt fejlesztési pénzek csapját zárták el, mert gyanússá vált a hazai elosztási mechanizmus. Ez a fajta bizottsági mentalitás minden bizonnyal változatlan maradna egy baloldali elnök regnálása mellett is, így a kormány hiába vár csodát a választástól.

Az európai polgárok képviselete ugyanakkor egyre fajsúlyosabb. A tanács és a parlament hatáskörei közeledtek egymáshoz. Ma már például költségvetési ügyekben komoly befolyással rendelkezik az EP, ezért a képviselők annak eldöntésében is részt vesznek, hogy mennyi pénz jut Magyarországnak. Az EP jóváhagyása nélkül új tagállam sem vehető fel, de a számunkra szintén fontos mezőgazdaság vonatkozásában is komoly jogkörei vannak.

Az EP nélkül nem jön pénz

Az EP egyedül nem szegülhet sikerrel szembe a tanács és a bizottság akaratával, de volt már arra példa, hogy nagyon fontos ügyben jelentős változtatást tudtak elérni. Például a 2014-2020-as költségvetési vitában óriási tusák után elérte a parlament, hogy az éves szinten beragadó forrásokat a tagállamok felhasználhassák egyéb területen. Ezzel sok kis ország, mint hazánk lehetőségeinek köre bővült ki. A parlament nélkül tehát nemcsak kevesebb pénz állna rendelkezésre a következő időszakban, de még nehezebb is lenne lehívni a támogatásokat. 

Ha tehát nem szavazunk az EP-választáson, úgy másra hagyjuk, hogy eldöntsék, kik üljenek egy fontos szervezetben. Ugyanis a parlament olyan fontos ügyekben hozhat döntéseket, mint a költségvetés. Ha pedig nincs költségvetés, nincs támogatás, akkor Magyarországon semmi olyasmi nem épül, amit az államnak vagy az önkormányzatoknak szokás tulajdonítani. Se metró, se sétálóutca. Legfeljebb stadion.

Ezt is szeretjük