Ennyivel csökkenhet a szabadságod az új Munka Törvénykönyve miatt

Július 1-jétől életbe lép az új Munka Törvénykönyve, amely a szabadságok kivételét is átalakítja: ugyan a szakértők szerint összességében rugalmasabbá válik a szabadságok kiadásának kezelése, ám van a törvénynek olyan része is, amely a munkavállaló hátrányára változtat a jelenlegi szabályokon.

A rendes szabadság mértéke ugyanis lehet több, de akár kevesebb is, mint a most hatályos szabályok alapján. Nézd meg, mitől függ, hogy több vagy kevesebb napot vehetsz-e ki, mint korábban!

Mennyi lesz az alapszabadság?

Abban nincs változás, hogy miből áll a rendes szabadság: az új törvény szerint is alapszabadságból és pótszabadságból tevődik össze.

Az alapszabadság minden munkavállalót alanyi jogon megillet, de a pótszabadságnál már más a helyzet, az csak valamilyen külön feltétel esetén jár.

A jelenlegi szabályozás szerint az alapszabadság mértéke az életkorral arányosan növekszik, ez viszont a júliusban belépő új törvénnyel megváltozik: eszerint egységesen 20 napban állapítják meg az alapszabadságot, az életkor alapján pedig pótszabadságként járnak további napok a munkavállalónak, ugyanakkora számban, mint most.

Csökkenhetnek a plusznapok

Az új Munka Törvénykönyve viszont megengedi, hogy az életkor alapján járó pótszabadság mértékétől a kollektív szerződés akár a munkavállaló hátrányára is eltérhessen.

Vagyis előfordulhat, hogy végül kevesebb lesz a rendes szabadságod, ha az életkor alapján járó plusznapokat a kollektív szerződésben csökkentik. Ráadásul az új szabályok szerint szűkül azoknak az időtartamoknak a köre, amelyekre tényleges munkavégzés hiányában is jár szabadság.

Tehát, míg eddig akkor is jogod volt az éves rendes szabadságra, ha a teljes 2011-es évben beteg voltál, a jövőben a keresőképtelen betegségből naptári évenként csak 30 napot lehet figyelembe venni.

Nőhet is a rendes szabadság mértéke

A gyermekek után járó pótszabadság mértéke változatlan marad, azaz egy gyermek után kettő, kettő gyermek után négy, illetve kettőnél több gyermek után hét munkanap pótszabadság jár.

Már január 1-jétől hatályos az a változás, amely szerint már nemcsak az egyik szülő veheti igénybe a gyerekek után kapható pótszabadságot, az megilleti az anyát és az apát is. Az új törvény az apának gyermeke születése esetén öt, ikergyermekek születése esetén pedig hét munkanap pótszabadságot ad.

A fogyatékos gyermekek után további két pótnap jár majd. Akinél pedig legalább 50%-os egészségkárosodást állapítottak meg, plusz öt nap pótszabadságot kaphatnak.

Átviheted a következő évre?

Jelenleg a fel nem használt szabadnapokat nem lehet átvinni a következő évre, ebben viszont a munkavállalóknak kedvez az új szabályozás. A 20 napos alapszabadság és a kor után járó pótszabadságok akár egyharmada is átvihető a következő év végéig, ha ebben megállapodik a munkáltató és a munkavállaló.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a tárgyévet követő évben csak a kollektív szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén és csak március 31-ig adhatja ki a szabadság legfeljebb egynegyedét.

• munka
• munka törvénykönyve
• hasznos tippek
• szabadság
• Terasz