Ennyi pénzt ér egy emberi élet: amerikai kutatók kiszámolták a pontos összeget

Az emberi élet pénzbeli értékelése általában ösztönös ellenérzést, sőt, felháborodást vált ki az emberek többségéből, ami érthető is, hiszen mégsem egy pontosan meghatározható csereértékű áruról van szó, az élet nem egy szokványos közgazdasági kategória.

Elemzők szerint azonban mégiscsak szükség lehet az emberi élet statisztikai értékének vizsgálatára és kiszámítására közgazdaságtani és társadalomtudományi eszközökkel, hiszen annak fontos szerepe lehet biztonsági kérdések szempontjából.

John Mueller, az Ohiói Egyetem politológus professzora szerint, mivel a világot a pénz mozgatja, szükségszerűen belekerül a kalapba a klasszikusan nem pénzben mérendő értékek sora is, mint amilyen az emberélet. Elég, ha a biztosításra gondolunk.

Ötmillió dollárt ér egy amerikai

Mueller professzor szakterülete a nemzetbiztonsági kérdések és a kockázatelemzés, így nem csoda, hogy erről az oldalról közelíti a dolgot: számításaik szerint az Egyesült Államokban egy emberélet statisztikai értelemben ötmillió dollárt ér.

A közgazdasági alapú értékszámítást az emberélet kapcsán Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadója így magyarázta korábban a Népszabadságnak: az élet közgazdasági értéke úgy számítható ki, ha az ember megvizsgálja, hogy egy adott társadalomban mennyi pénzt szánnak arra, hogy megmentsék egy ember életét.

Azaz, ha 10 ezer ember egy év alatt ötszáz dollárt fizet azért, hogy a kockázatközösség egy tagja olyan egészségügyi ellátást kapjon, amely meghosszabbíthatja az életét, akkor ebben az esetben egy élet statisztikai értéke ötmillió dollár.

Miért kell számszerűsíteni?

Mueller azzal a példával szemléltette a dolog fontosságát, hogy rámutatott a hurrikánveszély kezelésének anyagi vonzatára. Ahhoz ugyanis, hogy felmérjék, mennyi pénzt szánhatnak például egy hurrikán-menedékhely építésére, Mueller szerint meg kell becsülniük, hogy a környéken mennyire gyakoriak és milyen mértékűek a hurrikánpusztítások.

De a költségek megállapításához figyelembe kell venniük azt is, mennyi ember él a környéken, aki adott esetben veszélyeztetve lehet, ráadásul nem csupán az építési, de a hurrikánok közötti időszakra vonatkozó fenntartásai költségeket is számba kell venni. Ehhez pedig fontos számszerűsíteni, hiszen a "minden lehetségest megtenni az élet védelmében" elv szerint akár mindenhová építhetnének hurrikánvédelmi rendszert, de ezt még az amerikai kormány sem engedheti meg magának.

Megfizethetetlen?

Azoknak, akik kifogásolják ezt a koncepciót, és úgy vélik, hogy minden élet megfizethetetlen, Mueller azt üzeni, gondolják át: mintegy 30 ezer ember hal meg autóbalesetben az Egyesült Államokban évente.

Ezt a magas számot úgy lehetne legegyszerűbben a nullához közelíteni, ha a kormányzat a sebességhatárt mondjuk 13 mérföld/órára csökkentené - ez körülbelül 30 km/h-t jelent -, ám valószínűleg a legtöbben hevesen tiltakoznának a korlátozó lépés ellen. Ezek szerint a tiltakozóknak többet ér a gyorsabb haladás az utakon, mint több 10 ezer emberélet? - teszi fel a kérdést a professzor.

Mi a helyzet nálunk?

Magyarországon volt olyan eset, hogy 50 millió forintot áldoztak egy barlangbaleset egyetlen áldozatának kimentésére, míg néhány éve, az M1-es autópálya felújításakor történt balesetkor kilenc életre szántak fejenként közel egymilliót az információk szerint.

A statisztikai emberélet értékét nálunk is kiszámolták már néhány éve: a KSH statisztikus szakembere, Adorján Richárd doktori disszertációjában bemutatott modellszámításai alapján ez 2004-ben 350-400 millió forintnak felelt meg. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: különbséget kell tenni statisztikai egyén és élő ember között, hiszen előbbi csak elméletben létezik. Ebben az esetben a társadalom pontosan egy megmentett, de kilétében nem ismert életet értékel.

• pénz
• kutatások
• élet
• érdekességek a világból
• Terasz