Mi történne, ha fejest ugranánk egy fekete lyukba? - Íme az emberi spagettizálódás

Gondolkodtál már azon, mi történne veled, ha beleesnél egy fekete lyukba? A tudósoknak rendkívül találó kifejezésük van erre: a spagettizálódás. Ez a jelenség valóban a tésztáról kapta a nevét, a fekete lyuk ugyanis apró és vékony spagettikké lapít mindent, ami belekerül. 

A fekete lyukak rettentően komplexek, bonyolultak és misztikusak. Egyelőre senki nem képes visszatérni egy fekete lyukból, senki nem tudja, mi rejlik pontosan bennük, és valójában hogyan festenek. Bár az utóbbi években egyre több - igaz, nem éppen tökéletes minőségű - felvétel bukkan fel róluk.

Emberi spagettizálódás

Ahhoz, hogy megértsük, mi is menne végbe, ha valaki beleugrana egy fekete lyukba, először érdemes tisztázni a tér és idő működését. A tér és idő egy olyan színpad, amin az univerzum színdarabja játszódik. A tér azonban nem állandó, és az idő sem telik mindenhol ugyanúgy. A fekete lyukak meggörbítik ezt a színpadot, és egyfajta csapóajtóként funkcionálnak. 

Fekete lyukak akkor keletkeznek, amikor meghal egy nagy tömegű csillag. Emiatt a fekete lyuk maga is hatalmas - a nap tömegének körülbelül tízszerese. Ha valaki belenézne, nem látna semmit, mivel az uralma alatt lévő teret egy láthatatlan, egyirányú határ - úgynevezett eseményhorizont zárja el. 

A fekete lyuk annyira meggörbíti a teret, hogy semmilyen fény nem szűrődik ki belőle. Gyakori tévhit, hogy az űrben lévő vákuum miatt a fényen kívül hangok sincsenek, pedig ez nincs így. 

A fekete lyukak érdekessége, hogy - ellentétben a belsejükkel - körülöttük hihetetlen fényesség van. Ha közel kerülne hozzá egy ember, a világ legfurcsább elvarázsolt tükrével találná szembe magát. A már említett eseményhorizonton kívül lebegve minden irányban csak magadat látnád. Az egyén, saját magával szemben például a fejének hátsó részét látná.

A bizarr tükörképeken kívül az idő fogalma is trükkös a témában. Minél erősebb ugyanis a gravitáció, annál lassabban telik az idő. A fekete lyukból gyorsabbnak látná egy ember az univerzumot, az univerzum pedig lelassítva látná őt. Ha lehetséges lenne visszatérni, az a világ már évezredekkel járna előtte.

Mivel a fekete lyukban a tér és az idő felborul, a visszatérés jobb is, hogy nem lehetséges. Az eseményhorizont megóv, enélkül időparadoxonokat és az univerzum teljes káoszát eredményezné a ki-be járkálás.

Mi várna odabent?

A fekete lyukba merészkedés fájdalmas halállal járna. Mivel a lábfej közelebb lenne a lyukhoz, mint a fej, a gravitáció akkora erőt gyakorolna rá, ami széttépné a testet. Beljebb és beljebb haladva ez a vonzás egyre erősebbé válna, a test egyre vékonyabbra és egyenesebbre préselődne, míg végül egy hajszálvékony plazmasugárrá válik, melyet a fekete lyuk felfal.

Egy külső szemlélő ebből csupán annyit látna, hogy az eseményhorizonthoz közeledve hirtelen elhalványul. A bátor vállalkozó szemszögéből a fekete lyuk üressége elkezdené őt körülölelni, mivel egyre kevesebb irányból kapna fényt.  

A fekete lyuk közepén a szingularitás található - ez az összes anyag, ami valaha is átlépte az eseményhorizontot - egyetlen apró pontba sűrítve. Minden, ami valaha belekerült, a fekete lyuk részévé válik, és szingularitásban egyenlővé lesz.

Minden fekete lyukban külön univerzum lehet?

A fekete lyukakról először 1783-ban írt egy John Mitchell nevű tudós, majd tőle függetlenül 1796-ban Laplace is. Karl Schwarzschild német csillagász láthatatlan csillagként írt róluk 1916-ban. A  fekete lyuk elnevezés John Archibald Wheeler fejéből pattant ki a hatvanas években.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• űr
• fekete lyuk
• ember
• univerzum
• galaxis
• halál
• Terasz