Szeretetért lakást?

A fiatal párok vagy egyedülálló fiatalok többségének kevés esélye van arra, hogy saját lakáshoz jusson, hacsak nem vesz fel banki hitelt, amelynek hátrányait hosszan lehetne ecsetelni. Mindeközben egy 2002-es adat szerint Magyarországon több mint 600 ezer egyedülálló idős ember él, többségük rossz anyagi körülmények között és saját tulajdonú lakásban. A mindkét fél számára megoldást jelentő lehetőséget nem nehéz felismerni. Úgy hívják, eltartási szerződés.

Lakást gondoskodásért?

A tartási szerződés értelmében az eltartó a lakás használati vagy tulajdonjogáért cserébe eltartási kötelezettséget vállal az eltartott, vagyis az idős ember felé. A jogszabály hangsúlyozza, hogy az eltartottat "megfelelő ellátás" illeti meg, tehát nem elég arról gondoskodni, hogy ne haljon éhen. Az eltartó köteles őt élelmezni, a lakást rendben tartani, fűtést, villanyt, ruházatot biztosítani számára: betegség esetén állnia kell a gyógykezelés költségeit, halála után pedig méltó módon eltemettetni.
A szerződést mindig írásban kötik meg, és fontos jellemzője a tartósság: egészen az eltartott haláláig fennáll.
És hogy ez az eltartónak miért éri meg? Először is, lesz hol laknia. A hitelekkel ellentétben nincs önrész, sem egyéb pénzmozgás, hiszen az eltartás természetben történik. Ha jól alakul a viszony a felek között, a később születő/már meglévő gyerekek pótnagyszülőt kapnak, aki segíthet a nevelésükben, vigyázhat rájuk. Ezenkívül a tudat, hogy megkönnyíted egy idős és magányos ember utolsó éveit.

Nem fenékig tejfel

Az eltartási szerződésnek is megvannak azonban a maga árnyoldalai. Az eltartó részéről nagy felelősség egy idős és többnyire ismeretlen ember ellátása. Hogy ki mennyire jár jól a szerződéssel, azt a megkötésekor még nem lehet tudni, nagy a szerepe a szerencsefaktornak.

Van, hogy az eltartott csak egy-két évvel éli túl a szerződés aláírását, de az is lehet, hogy még évtizedekig gondoskodni kell róla. Ily módon előfordulhat, hogy az ellátásának költségei összességében jóval meghaladják az ingatlan értékét, tehát az eltartó ráfizet.
Sajnos az is könnyen előfordulhat, hogy a viszony az eltartó és az eltartott között mégsem alakul olyan jól. Ennek alapvető oka a szerződés megkötése utáni érdekellentét, tudniillik az eltartó érdeke - a szó szoros értelmében - az idős ember minél korábbi halála. Belátható, hogy egyik fél számára sem kellemes helyzet arra várni, hogy mikor halálozik el az eltartott. A hangulat csak feszültebbé válik, ha az eltartott súlyos betegségben szenved, a gondoskodás sok pénzt és energiát igényel. Ha a helyzet odáig fajul, hogy az együttélés már mindkét fél számára terhes, közös megegyezéssel átalakítható úgynevezett életjáradéki szerződéssé. Ez hasonló a tartási szerződéshez, de az ellátás nem természetben történik, hanem anyagi segítség egy előre meghatározott életjáradék formájában, tehát az együttélést sem teszi szükségessé.

Megszüntethető

A tartási szerződés végleges megszüntetésére is van lehetőség. Ez történhet közös megegyezéssel – ritkábbik eset –, illetve bírósági úton. Az eltartó kérheti a szerződés felbontását, ha annyira elszegényedik, hogy anyagi körülményei már nem teszik lehetővé a további gondoskodást az eltartottról.

Ha az eltartott kezdeményezi a szerződés megszüntetését – például mert a háza értéke hirtelen megemelkedett –, az eltartó kérheti tőle az addigi ellátás költségeinek visszafizetését.