Elhunyt Horn Gyula, Magyarország egykori miniszterelnöke
Horn Gyula volt miniszterelnök életének 81. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt.

Nyereményjáték

Nyerj páros belépőt 2018 fergeteges jazzkoncertjére a Sárik Péter Trióval! (x)

Nyerj luxuskozmetikumokat érett bőr számára, és búcsúzz el a ráncoktól a természet erejével! (x)

Nyerj utazókönyvet, és ismerd meg a világ legkevésbé ismert érdekességeit! (x)

összesen 4 db játék
Ez is érdekelhet

Gomba vagy baktérium? Nagyon is lehet érzékelni a különbséget, és máshogy is kell kezelni (x)

Ezreket spórolhatsz a vízszámlán: pénzt és energiát spórol ez a konyhai eszköz (x)

A legjobb szőrtelenítő módszer télen is: így lesz hetekig sima a bőröd (x)

Tökéletes alakot és egészséges testet ajándékozhatsz karácsonyra! Mutatjuk, hogyan (x)

Babapuha és fényes lesz a festett haj ezektől a tippektől: látható lesz a különbség (x)

beauty and style

Erre jó egy melltartó és egy ragasztópisztoly: 3 szuper ötletet mutatunk »

Esküvői dekorációk fenyőággal - Télies és romantikus »

Tökéletes frizura körkefe nélkül: dús és fényes lesz így a haj »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Életének 81. évében, évek óta tartó betegség után elhunyt az egykori magyar miniszterelnök, Horn Gyula. A politikus az elmúlt éveket a nyilvánosság teljes kizárásával kórházban töltötte, orvosain és szűk családi körén kívül más nem látogathatta.

Horn Gyula korábban egy németországi fogadáson, kép: Wikipédia

Az 1932-ben született Horn Gyula a Népköztársaság utolsó külügyminisztere, közgazdász, a közgazdasági-tudományok kandidátusa és a rendszerváltás utáni harmadik kormány (1994-1998) miniszterelnöke volt. A politikában több, mint ötven évig aktívan közreműködő Horn Gyula pályafutására és annak legfontosabb eseményeire emlékezünk.

Tanulmányok, politikai karrier a rendszerváltásig

Horn Gyula 1932. július 5-én született Budapesten, szegény körülmények között élő család harmadik gyermekeként. 1944-ben a Gestapo elhurcolja apját, Horn Gézát, aki nem soha nem tért vissza Magyarországra. Műszerésztanulóként, kihasználva a lehetőségeit befejezte általános-, és középiskolai tanulmányait, majd 1950-ben sikeres érettségit tett.

Ezután ösztöndíjjal a Don-rosztovi - az akkori Szovjetunió - Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolára járt, ahonnan 4 év múlva diplomával távozott. 1954-ben belépett a Magyar Dolgozók Pártjába, ugyanekkor a Pénzügyminisztérium forgalmiadó főosztályán referensként vállalt munkát, amit 1959-ben a Külügyminisztériumba kerülésekor kénytelen volt feladni.

Az MDP 1956-os feloszlásakor belépett az újonnan alapított MSZMP-be. 1960-tól diplomáciai feladatokat látott el Szófiában és Belgrádban, egy évvel később már a szófiai magyar nagykövetség attaséja volt. 1963 és 1969 között Belgrádban teljesített külügyi szolgálatot, nagykövetségi titkár, majd nagykövetségi tanácsos lett.

Ezután a Külügyminisztérium Központi Bizottságának Külügyi Osztályának konzultánsa és politikai munkatársa volt. Osztályvezető helyettessé választtották, ezt a posztot 1969-től 1989-ig foglalta el. 1985-ben kinevezték a külügyi tárca államtitkárává, 1987-től egy éven át pedig a Minisztertanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának munkájában vett részt.

A rendszerváltás előtti poltikai karrierjében a csúcspont az 1989-es külügyminiszteri kinevezése volt, Németh Miklós kormányában. 1990. márciusában Moszkvában aláírta azt az államközi megállapodást, ami biztosította a szovjet csapatok kivonulását 1991 júniusáig.

Miniszterelnökség előtt, alatt, után

Horn Gyula a rendszerváltás körül kialakult vitákban végig kiállt szocialista elvei mellett, 1989 októberében az MSZP egyik alapítótagja lett. 1990-től 1998-ig, nyolc éven keresztül ő volt a párt elnöke, az ezt követő két évben pedig frakcióvezető-helyettes. 1993-ban az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökévé választották, az Országgyűlésnek hivatalosan 2010-ig volt a tagja.

Az 1994-ben tartott országgyűlési választásokon ő vezette az MSZP országos és budapesti területi listáját, ahol a képviselői helyek 54 százalékát szerezte a párt. Pártja rendkívűli kongresszusán, június 4-én miniszterelnöknek jelölték, húsz nappal később aláírta a koalíciós szerződést az SZDSZ-szel, mellyel a koalíció kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben.

Azonban önkorlátozásként a négyötödös szabályt alkalmazták, így a kétharmados törvényeket csak az ellenzékkel egyetértésben szavazhatták meg. Miniszterelnökségéhez köthető a sokat vitatott Bokros-csomag is, melynek következtében az infláció 30 % fölé ugrott, főként a vámpótlék és a forint egyszeri leértékelése miatt.

Miniszterelnökként már ekkor sürgette az ország Uniós csatlakozását, csakúgy, mint a szociális piacgazdaság kiépítését. Azonban a személye körüli ellentmondások, a megkérdőjelezhető poltikai szerepvállalásai az 1998-ban tartott választásokon a párt és Horn Gyula súlyos vereségéhez vezettek.

Ezután a Szociális Internacionálé kelet-európai alelnöke volt 2003-ig, 1996 óta töltötte be a tisztséget. 2002-ben Medgyessy Péter kinevezte a miniszterelnök EU különmegbízottjának, 2004-ben pedig az MSZP Európai Parlamenti listáján a második helyet szerezte meg. Egyre súlyosbodó betegsége miatt 2007-ben tartott 75. születésnapja után nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, személye azonban máig megosztja a közvéleményt.

Nézetei, megítélésének ellentmondásai

Horn Gyula megosztó személyisége, politikai szerepvállalásai az utóbbi évek egyik közkedvelt témájává nőtte ki magát, különös tekintettel az 1956-os forradalomkor betöltött szerepét illetően. Elmondása szerint 1956 októbere és novembere közt nemzetőr volt, vagyis egy olyan szovjet csapatok elleni szervezet tagja, ami a honvédség, a rendőrség és a civil szervezetek összefogását segítette elő.

Hivatalos okiratok szerint azonban novembertől állományban volt a forradalmi karhatalmi őrszolgálatnál (pufajkások), ahol a szovjet csapatok segítőjeként a Kádár-rendszer megszilárdításán dolgozott. A forradalom 50. évfordulóján a Die Welt-nek adott interjújában azt állítja, hogy "'56 nem a kommunizmus elleni harc volt", továbbá azt, hogy a pufajkások "a törvényes rendet védték a kiszabadult bűnözőkkel szemben."

Ezek a kijelentések 2007-ben arra késztették Sólyom László köztársasági elnököt, hogy a Magyar Köztársaság Érdemrendje nagykeresztje polgári kitüntetésére felterjesztett poltikusnak nem adta át a díjat.

A 75. születésnapján tartott beszédekor Horn Gyula tartotta magát kijelentéseihez, ekkor az SZDSZ határolódott el nyilatkozatában a politikustól. Hasonlóan kérdéses a Vasfüggöny lebontásában játszott szerepe is. Bár tény, hogy az osztrák külügyminiszterrel együtt ő vágta át 1989-ben a műszaki határzár megmaradt, tízméteres szakaszát, de már előtte, a Páneurópai Piknik során átengedték a kelet-németeket.

Németh Miklós, akkor miniszterelnök 2010-ben azt nyilatkozta, hogy Horn Gyulának egyáltalán nem volt köze az ezt megelőző tárgyalásokhoz. Az pedig, hogy a hírhedt 1994-es autóbalesete valóban merénylet volt-e a személye ellen, vagy pusztán figyelmetlenség történt valószínűleg sosem derül már ki.

Közleménye szerint a kormány részvétét és együttérzését fejezi ki az elhunyt családjának. 

Blog.hu ajánló